Matricula Universitatis Tyrnaviensis 1635-1701 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 11. (Budapest, 1990)
Bevezetés. Tanárok és diákok a nagyszombati egyetemen 1636–1701
(F. Harrer, A. Kobavius, J. Lingoi). Ez különösen azok esetében merülhetett fel, akik gimnáziumi tapasztalatszerzés után kerültek a bölcsészeti fakultás tanárai közé (M. Zeller, F. Hauer). III. Az egyetemi anyakönyv diákokkal foglalkozó bejegyzései, mint említettük, az oktatási rendnek megfelelően épülnek fel. Néhány évnél a diákok létszámát összesíti az anyakönyv vezetője: vagy egy óv egyes rovatainak summáját adja meg, vagy minden tizedik hallgató neve mellett folytatólagosan közli számlálásának eredményét. Ezek az adatok azonban meglehetősen pontatlanok, fel- használásuk ellenőrzést igényel. Az egyetemi hallgatók létszámának alakulását a VI. táblázat foglalja össze.34 A táblázat értékelésekor figyelemmel kell lennünk arra, hogy az adatsor nem teljes. Egyrészt vannak évek, amelyeknél az anyakönyv vezetésének hiányosságai, pontatlanságai intenek óvatosságra, másrészt viszont - főként a háborús szünetek után - több évbe is beletelt, míg az egyetem oktatási rendje helyreállt, azaz mindkét karon, minden évfolyamon tanultak diákok. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével a táblázat *-gal jelöli a fentiek alapján „teljes óvek”-nek minősülő tanéveket. A huszonöt „teljes óv” adatai szerint az átlagos egyetemi összlétszám 202-203 (202,44) fő. Ez az érték a hittudományi karon csaknem 50 diák (49,92), a bölcsészeti kb. 144 (144,2) hallgató. A két kar hallgatóinak átlagos aránya 3/4-1/4, természetesen a bölcsészeti fakultás javára (76,15 %-23,85 %). A „teljes évek” és az egyetem zavartalan működése között magától értetődő az összefüggés. A hallgatói létszámok alapján az egyetem történetének három felfelé ívelő szakasza különíthető el korszakunkban, melyeket egy-egy háborús oktatási szünet zár le. Az egyetem megalapítása után már az 1641/42- 1643/44 közötti tanévekben megközelíti III. kismértékben elhagyja a hallgatói létszám a teljes korszakra kiszámított átlagos értéket35 Ennek a prosperitásnak l. Rákóczi György hadjárata és annak következményei vetettek véget. Bár a háborús szünet csak a teológiai karon volt teljes, a bölcsészeti fakultáson is erősen visszaesett III. ingadozott a diáklétszám a bizonytalan időkben. Az 1652/53-as tanévtől ismét beindult a teológiai oktatás és ezzel az egyetem új erőre kapott. Ettől az évtől kezdve folyamatos a hallgatói létszám növekedése az 1663-as török háborúig, s ebben az időszakában éri el korszakunk maximumát: az 1660/61-es tanévben összesen 246-an szerepelnek az egyetem diákjainak sorában. A második háborús szünet után az oktatás teljessége 1667/68- ban állt helyre. A következő évtizedben a hallgatói létszám igen magas értéken (204 és 242 között) stagnál, azaz minden évben meghaladja az átlagot. Az 1677/78-as és az 1678/79-es évekről az anyakönyv hiányos adatfelvétele miatt (hiányoznak az összeírásból a nem jezsuita hallgatók) nincs reális képünk, 1679/80-ban kisebb visszaesés tapasztalható, majd a következő két tanévben ( XVIII
