Matricula Universitatis Tyrnaviensis 1635-1701 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 11. (Budapest, 1990)
Bevezetés. Tanárok és diákok a nagyszombati egyetemen 1636–1701
A három vizsgált személy közül ketten bizonyíthatóan Nagyszombatban végezték egyetemi tanulmányaik legalább egy részét. Ez Gazecki esetében sem zárható ki, hiszen az 1640-es években a harmincéves háború hazai eseményei miatt az egyetem működésében és az anyakönyv vezetésében a már említett zavarok támadtak, könnyen meglehet, hogy ez az oka annak, hogy Gazecki nevével nem találkozhatunk a diákok között. Mindenesetre Topos az első egyetemi tanár, aki a teológiai kar egykori hallgatói közül került ki.31 ő alighanem már bölcsészhallgatóként lehetőséget kapott a gimnáziumban oktatni, hiszen 1640/41-ben szerepel a végzős teológusok között, s ugyanakkor már évekkel korábban a principia- III. a poes/'s-osztályt vezeti. Juul az 1636/37-es tanévben még az externi logici hoz tartozott, de a neve melletti bejegyzés szerint belépett a rendbe és Bécsbe küldték noviciusi tanulmányok folytatására.32 Mindhárman a bölcsészeti karon kezdték egyetemi pályafutásukat. Gazecki és Juul egy-egy évi e//7/ca-oktatás után egy évfolyamot vezetett végig a philosophie kurzuson. Rövid, 4-5 éves bölcsészeti kari tanárkodás után kerültek a teológiai fakultás oktatói közé. Az évek során szinte minden katedrán megfordultak; egyedül a héber nyelvet nem tanították. A legkorábban Topos jutott dékáni tiszthez, a teológiai karra kerülés második évében bölcsészeti, a következő tanévben teológiai dókán lett. Ugyanerre Gazeckinek öt, Juulnak - a két háborús oktatási szünetet is beszámítva - tizenöt évre volt szüksége. A legtöbbször (hét alkalommal) Topos viselte a kancellári tisztséget. Továbblépve a típus egy másik alcsoportjához, két tanárt találunk, akinek a legmagasabb rangja a hittudományi kari dékánság volt. Az egyik, F. Siserus eleve teológiai professzorként kerülhetett az egyetemre, első ízben az 1672/73-as tanévben szerepel a délutáni teológiai előadás vezetőjeként. A másik, S. Tar- noczi esetében hosszabb nagyszombati pályafutás követhető nyomon, igaz csak töredékesen. 1652-ben a gimnáziumban a cf/V/sa-osztályt tanítja, majd hosszabb időre eltűnik a szemünk elől. 1666-ban tűnik fel újra, ezúttal már a hit- tudományi kar szentírásmagyarázat-tanárakónt. Ezt követően a karon tevékenykedik különböző katedrák élén, s bár dogmatikai professzorságáról nincs tudomásunk, mégis ő volt a Thököly-fóle oktatási szünet után az első teológiai kari dékán. A típusba sorolt többi hat tanár a bölcsészeti kar dékánságáig jutott. Köztük is van, aki már a gimnáziumi oktatásból is kivette a részét (J. Tallat). Többségük útja a bölcsészeti tanárkodáson keresztül vezetett a teológiai professzorságig, egyedül T. Jaszbereni esetében nem mutatható ilyen előzmény ki. A. III. A csoport tagjai a teológiai kar kevésbé elismert oktatói közül kerülnek ki. Rendszeres körükben is a philosophia\ fakultáson töltött néhány év. A hit- tudományi karon a casuistica és a controversia professzorai voltak, egyik dogmatikai katedrára sem léphettek fel. Egyikük, G. Zavatkai hébert és kánonjogot is előadott. XVI
