Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezetének fejlődése
zetileg független volt az egyetemtől, s egészen 1948-ig jogosult volt tanári oklevél kiadására. A tanári pályára való felkészítést a bölcsészkar mellett 1870-ben létesült Tanárképző Intézet végezte szintén a felszabadulás utáni évekig. A tanszékek száma, amely 1777 után egészen 1848-ig csak kismértékben gyarapodott, a dualizmus korában rendkívüli módon megnőtt, követve a fejlődő társadalom- és természettudományok differenciálódását. A budapesti Tudományegyetem szervezete — bár erre nézve számos terv született a 19. század második felében — gyakorlatilag a felszabadulás utáni évekig változatlan maradt. Az 1921/22-es tanév megkezdésekor az egyetem felvette alapítójának nevét, s ettől kezdve a Budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem elnevezést viselte. 1920-ban régi kívánságokat teljesítve hozta létre a kormányzata Közgazdaság- tudományi Kart, amelyet eredetileg az egyetemhez kívántak csatolni. Az univerzitás ettől azonban elzárkózott, így a Kar végül is önálló intézmény maradt, de nevében egészen 1934-ig viselte a budapesti kir. magyar tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar elnevezést. A felszabadulás után megkezdődött a magyar felsőoktatás nagyszabású demokratizálása és korszerűsítése, s ennek következtében alapvetően megváltozott az egyetem szervezete is. 1949 májusában a bölcsészeti karból kiváltak a természettudományokkal foglalkozó intézetek és tanszékek, és megalakult a korábban már több reformjavaslatban kívánt Természettudományi Kar. Ugyancsak ebben az időben szervezték át az egyetemi közgazdászképzést, és az éppen akkor önállósuló Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemről leválasztották a közigazgatási képzést, és azt a jogi karra helyezték át, így e kar neve és képzési rendje is megváltozott. Az ötvenes évek elején szinte évről-évre változott az egyetem szervezete. 1950 nyarán előbb a Hittudományi4, 1951 februárjában pedig az Orvostudományi Kar5 vált ki az egyetem keretéből. Az egyetemi Orosz Intézet kari hatáskört kapott, majd később kivált az egyetem szervezetéből, 1953 és 1956 között pedig mind a bölcsészeti, mind a természettudományi kar két önálló fakultásra bomlott szét. E meglehetősen bonyolult változásokra a repertórium megfelelő fejezeteiben még kitérünk. Az alábbiakban táblázatban foglaljuk össze az 1948—1957 közötti kari változásokat: Hittudományi Kar: 1949/50 tanév végéig Jog- és Közigazgatástudományi Kar 1948/49 és 1949/50-ben (1950/51 -tői Állam- és Jogtudományi Kar) Orvostudományi Kar: 1950/51 tanév I. félévéig Bölcsészettudományi Kar: 1952/53-ig és 1956/57 tanév II. félévétől Természettudományi Kar: 1949/50-től 1952/53-ig és 1956/57 tanév II. félévétől Orosz Intézet (Kar): 1950/51 tanév II. félévétől 1953/54 tanév végéig (1952-től Lenin Intézet, 1954-ben kivált az egyetem szervezetéből, 1957-ben megszűnt) Történettudományi Kar: 1953/54-töl 1956/57 tanév I. félévéig Nyelv-és Irodalomtudományi Kar: 1953/54-től 1956/57 tanév I. félévéig Matematikai—Fizikai—Kémiai Kar: 1953/54-től 1956/57 tanév I. félévéig Élet-és Földtudományi Kar: 1953/54-től 1956/57 tanév I. félévéig 6
