Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A Levéltári anyag tagolása, a repertórium szerkezete
A napjainkban önálló magyar egyetemek múltja, korai története szorosan összekapcsolódik. Egyik egyetem forrásanyaga a másikat kiegészíti. Ezen alapelvből kiindulva fontosnak tartjuk a hazai egyetemi levéltárak szoros együttműködését, sőt esetenként közöttük az anyagok ésszerű cseréjét. Ilyen cserékben már eddig is közreműködtünk, és segítettük az egyetemi levéltárak témájával foglalkozó első országos tanácskozás megszervezését is23. Hasonlóan fontos minden magyar egyetemi levéltár számára a nagymúltú külföldi hasonló itnézmények tapasztalatainak átvétele, munkájuk megismerése. Az elmúlt években már sikerült a kapcsolatot felvenni a berlini, prágai és varsói egyetemek archívumaival, továbbá osztrák egyetemi levéltárakkal, s reméljük, hogy ez a sor mindkét fél hasznára a jövőben bővíthető lesz. A levéltári anyag tagolása, a repertórium szerkezete A hetvenes évek végéig a Levéltár csak a központi szervezeti egységek és néhány megszűnt egyetemi itnézmény iratanyagának átvételére vállalkozhatott. Lényegében a mostani első tizenöt fond anyagának egy része, de korábbi időhatárig került levéltári őrizetbe. Ezek változatos ismertetésére a már említett kétkötetes, tematikus repertóriumban sor is került. 1984 után ezen anyagok kiegészítése mellett megkezdtük a tanszéki, intézeti iratok, valamint a jelentősebb professzorok személyi hagyatékának gyűjtését. A repertórium kéziratának lezárásáig az ELTE Levéltárának anyaga 64, igen különböző terjedelmű fondból áll. A repertóriumban ezeket nem egyszerű számsorrendben találják az érdeklődők, mivel — a további gyarapodásra számítva — fondrendsze- rünket számkontingensekre tagolva alakítottuk ki. A kutatók tájékoztatása érdekében az alábbiakban közöljük ennek rendszerét. 1— 50. fond Ebbe a csoportba az egyetem központi hivatalainak, a már megszűnt vagy jogelőd intézményeknek, s a mai kar szervezeten kívüli, önálló szervezeti egységeknek forrásai kerülnek. 51 — 100. fond Az Állam-és Jogtudományi Kar szervezeti egységeinek iratai. 101—250. fond A Bölcsészettudományi Kar szervezeti egységeinek iratai. 251—350. fond A Természettudományi Kar szervezeti egységeinek iratai. 351-400. fond Az Általános Iskolai Tanárképző Főiskolai Kar szervezeti egységeinek iratai. 401. fondtól Személyi hagyatékok. Az első csoport legnagyobb s egyben legjelentősebb egységei a rektorátus és dékáni hivatalok iratanyagából kialakított fondok. A rektori és jogi kari anyagban néhány doboznyi irat található az 1956-os tűzvészből kimentett, s csak részben égett iratokból. Ugyancsak itt található az egykori Ouaestura, a Diákjóléti és Gazdasági Hivatalok, az egykori Tanárképző Intézet és az ugyancsak 1949-ben megszüntetett Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság iratgyűjteménye. A mai egyetemi intézmények közül nagyon jelentős az Egyetemi Könyvtár és a jelenleg letéti szerződéssel a Ménesi úti épületben őrzött Eötvös Kollégium levéltári anyaga. Begyűjtésre kerültek az egyetemi gimnáziumok iratsorozatai, de sajnos csak igen kevés anyag került elő az egykori ifjúsági és sportegyesületek dokumentumai közül, így ezen fondok anyaga eddig még meglehető13
