Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A Levéltári anyag tagolása, a repertórium szerkezete
sen szegényes. A csoport utolsó, ötvenedik fondja gyűjteményes jellegű, s a legkülönbözőbb eredetű, nem szigorúan egyetemi provenienciájú iratokat s nyomtatványokat tartalmazza különféle állagokra tagolva. A második csoportba tartozó jogi kari intézetek és tanszékek közül eddig csak két tanszék iratai kerültek a levéltárba. A bölcsészettudományi karról nyolc tanszéktől vettünk át iratokat, de ez csak egy tizede a jelenlegi tanszékeknek. Sajnos ezen a karon az 1948 utáni többszöri költözködések során a háború előtti iratok jelentős része elkallódott, vagy megsemmisült, így jó esetben is csak az ötvenes évektől kezdődően számíthatunk dokumentumokra. Szerencsés kivételek azonban itt is adódtak. A harmadik csoportba tartozó természettudományi karról már 12 tanszék és intézet iratanyagát vettük át, s ez már több mint egyhatoda a számbajöhető tanszékeknek. Eddigi tapasztalataink érdekes módon éppen a TTK tanszékein a legkedvezőbbek. Sok helyen gondosan őrizve, a múlt századtól kezdve is találtunk iratokat. Példamutató volt többek között a Botanikus Kert, az Ásványtani Tanszék vagy éppen az Általános és Szervetlen Kémia Tanszék ilyen irányú gondoskodása. A kedvező helyzet nyilván azzal is magyarázható, hogy e tanszékek némelyike immár 100 éve ugyanott működik, ami persze saját szempontjaik szerint nem túl kedvező. Mivel a közeljövőben ezek a tanszékek kerülnek a Lágymányoson felépülő új egyetemi épületekbe, legsürgősebb feladatunk még meglévő régi iratanyaguk összegyűjtése. Az Általános Iskolai Tanárképző Karról egyelőre az Igazgatói Hivatal iratait sem vettük át, hiszen a kar jogelődje éppen 1975-ben alakult meg Budapesten. A későbbiekben természetesen innen is számítanunk kell levéltári anyagra. Az utolsó csoportba a 401. fondtól kezdődően a személyi hagyatékok tartoznak. Eddig 11 ilyen gyűjteményes fonddal rendelkezünk, közülük néhány valójában töredék, kiemelésre többek között Pais Dezső, Fejér Lipót, Oroszlán Zoltán, Bogsch László jelentősebb terjedelmű iratanyaga érdemes. A repertóriumban a fenti szerkezetnek megfelelően a fondok növekvő, de így érthetően nem folyamatos számsorrendjében ismertetjük a fondokat és azok állagait a raktári egységekig terjedő részletességgel. A levéltári jelzetet értelemszerűen a fondok törzsszáma és az állagok betűjele, azon belül az eredeti irattári rendnek megfelelően az iktatószámok, a keletkezési dátumok vagy egyéb irattári jelzetek adják meg. A repertórium végén függelékben közöljük a két volt egyetemi kar, az orvosi és teológiai kar újonnan rendezett levéltári anyagának jegyzékét. E két kar közül az orvosi fakultás anyagáról korábban már külön segédlet, levéltári repertórium jelent meg24. A későbbi rendezések során az orvosegyetemen újabb források kerültek elő, így most ezekkel kiegészítve, de rövidített formában ismertetjük ezt az anyagot. A volt Hittudományi Karon igen jelentős dokumentumok maradtak meg. Ezeket évekkel ezelőtt csak vázlatosan ismertethettük a kétkötetes tematikus repertóriumban. Borsodi Csaba rendezői munkája nyomán azóta elkészült ennek az anyagnak szabatos rendezése és feltárása, s az iratokról ebben a kötetben jelenik meg először részletes levéltári segédlet. Az egykori orvoskari iratok egyébként a SOTE Központi Könyvtárában (Üllői út 26.), a teológiai kar iratai a mai Hittudományi Akadémia hallgatói könyvtárában (Eötvös u. 5—7.) kutathatók. A repertórium több éves levéltári tevékenységünk eredményét rögzíti. Ebben a hosszú munkában igen sokan vettek részt. Alapjait a levéltár régebbi munkatársai teremtették meg, akiknek nevét korábban már említettük. Legyen szabad ehelyütt is 14
