Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)

Az Egyetemi Levéltár létrejötte és fejlődése

dődött meg a fellelhető forrásanyag rendezése, kutathatóvá tétele. Okos kompromisz- szummal a legtöbb egyetemen azt a szervezeti megoldást is megtalálták, amely e viszonylag kicsiny levéltári intézmények létrehozását biztosíthatta. Az egyetemi könyvtárak sok helyen vállalták az egyetemi levéltárak szervezésének segítését, s e két gyűjtemény, sőt több esetben harmadikként még egy kisebb egyetemi múzeum hasznos és egyben gazdaságos együttműködését valósították meg. Esetenként előfordult, hogy az egyetemi levéltárakat a központi irányító apparátus, a Rektori Hivatal segítségével szervezték meg. Ilyen intézmények létesítéséhez a jogi lehetőséget már az 1969. évi 27. sz. tvr., az ún. „levéltári törvény" megadta a szaklevéltár fogalmának bevezetésével, de ezzel a lehetőséggel nagyobb számban csak az utóbbi években élnek jelentősebb múltú egyetemeink. Érdemes felsorolni, hogy e kiadvány megjelenéséig hol alakultak meg az egyetemi szaklevéltárak. A zárójelben lévő évszámok az adott egyetem első jogelődjének alapítási évét jelentik.

Hivatalosan elismert szaklevéltár működik a következő egyetemeken:

Eötvös Loránd Tudományegyetem —Budapest (1635)

Nehézipari Műszaki Egyetem —Miskolc (1735)

Állatorvostudományi Egyetem —Budapest (1787)

Agrártudományi Egyetem —Keszthely (1797)

Erdészeti és Faipari Egyetem —Sopron (1808)

Marx Károly Közgazdaságtudományi

Egyetem —Budapest (1857)

Szaklevéltári jelleg nélkül, de rendezett anyag mellett szakszerű levéltári tevékenység folyik még az alábbi egyetemeken:

Pázmány Péter Római Katolikus

Hittudományi Akadémia —Budapest (1638)

Semmelweis Orvostudományi Egyetem —Budapest (1769)

Budapesti Műszaki Egyetem —Budapest (1782)

Magyar Iparművészeti Főiskola —Budapest (1880)

A felsorolt tíz felsőoktatási intézmény mellett még több olyan hazai egyetem és főiskola található hazánkban, ahol célszerű lenne egyetemi levéltár létrehozása. Ilyenek elsősorban a vidéki tudományegyetemek, melyeknek anyaga csak részben került az illetékes megyei levéltárba, vagy a gödöllői és debreceni Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, s természetesen az eddig nem említett egyetemi rangú művészeti főiskolák, sőt a Testnevelési Főiskola is. Levéltári anyaguk feldolgozásának és biztonságba helyezésének kérdésével előbb vagy utóbb már a felszabadulás után létesített új egyetemeknek és főiskoláknak is szembe kell nézniük. Itt jegyezzük meg, hogy a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság Magyar Nemzeti Bizottságának gondozásában szerkesztés alatt áll egy, az ország valamennyi egyetemének és főiskolájának levéltári anyagát és az intézmények szervezeti változásait bemutató segédlet20.

Visszatérve az ELTE Levéltárának fejlődésére, döntő változást az egyetem 350 éves jubileumi ünnepségek előkészületei hoztak. Még 1978-ban határozat született egy új, átfogó egyetemtörténeti munka megíratásáról, s ehhez kapcsolódóan a forrásanyag feltárásáról. Mindez minden addiginál erőteljesebben hívta fel a figyelmet a Levéltár elhelyezési és egyéb gondjaira, s 1982-ben egy erre a célra felkért bizottság kidolgozta

11