Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 II. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)
Szögi László: A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára
273 sőoktatási intézménnyel rendelkeznek (kémia, botanika, állatorvosi tudományok). Az Egyetem Orvosi Kara a dualizmus korának második felében komolyabb fejlődésnek indult. A századforduló nagy építkezései során megteremtették a korszerű klinikai oktatás tárgyi feltételeit. A Kar neves professzorainak munkássága nyomán a magyar orvosképzés színvonala határozottan emelkedett, azonban a gyakorlati képzéssel, annak eredményességével változatlanul problémák voltak. A két világháború között jelentős változás, fejlődés a Karon nem mutatkozott, a felszabadulás után pedig már napirendre került az orvosképzés teljes önállósításának programja. I95I. február l-én a Kar kivált a Tudományegyetem szervezetéből és létrejött az új Budapesti Orvostudományi E- gyetem. A mai Semmelweis Orvostudományi Egyetemen különböző szerencsés körülmények következtében az egykori Orvosi Kar iratainak nagy része épségben megmaradt. Az egyetemi levéltári a- nyagot ért károsodások kevésbé érintették a Kar iratait. A második világháború végén a nyilas kormányzat több száz orvos- tanhallgatót Haliéba - Németországba - kényszeritett. Az Egyetem és az orvosi Kar határozottan a kitelepítés ellen foglalt állást és lényegében sikerűit elérnie az intézetek és klinikák helyben maradását. A Kar hivatalos iratainak egy része azonban igy is Németországba került. Különös szerencse, hogy az iratok alig károsodtak és többségük épségben megmaradt a Halle-Saale- i Egyetemi Könyvtárban, ahonnan I95I februárjában érkezett haza e hányatott sorsú forrásanyag.
