Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 II. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Szögi László: A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára

274 Az Egyetemen I95I tavaszán elrendelt iratselejtezést még az Orvosi Karon is elvégezték. A selejtezés az 1867 és I938 közötti iratokat érintette, s a munkálatok elvégzése után mintegy 4,óó irat folyóméter mennyiségű, 1784 és 1938 közötti orvoskari iratanyag került a Magyar Országos Levéltárba. Idekerült még a Klinikai Gazdasági Bizottság nagyobb mennyiségű forrásanyaga is. Szerencsére a már önálló Orvosegyetem számos régi i- rattól nem vált meg, így csak viszonylag kis mennyiségű, de annál értékesebb orvoskari forrásgyűjtemény pusztult el lósóban az Országos Levéltárban.

Az Orvosegyetem történeti forrásait az 1960-as években a legkülönbözőbb helyeken őrizték. A régi iratok egy töredéke az ELTE Levéltárába került, másik részét - a legrégebbieket - az Orvosegyetem Könyvtára vette át megőrzésre. A megmaradt iktatott iratokat az újakkal együtt a központi irattár őrizte pontos rendben, de rendkívül rossz raktári körülmények között.

Más egyetemek kezdeményezései után, I977 őszén a Semmelweis Orvostudományi Egyetem vezetése is megbízást adott az egyetemi levéltári anyag rendezésére.

Napjainkban már rendezett és kutatható állapotban van az Egyetem központi szerveinek I770 és l970 közötti iratanyaga. Ezekről az iratokról részletes levéltári segédlet jelent meg. J Jelen ismertetésünkben a SOTE Levéltárának csak azokat a fondjait és állagait mutatjuk be, amelyek az I95I előtti korszakra vonatkoznak,

A Levéltár legelső fondja tartalmazza a régi Orvosi Kar központi szerveinek iratanyagát, igy ez ebben az ismertetésben