Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 II. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Szögi László: A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára

272

SZÖGI LÁSZLÓ:

A SEMMELWEIS ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM LEVÉLTÁRA

Mária Terézia l7Óp. nov. 7-én kelt rendeletében Orvosi Karral egészítette ki az addig csonka nagyszombati Univerzitást, megteremtve ezzel a hazai orvosképzés szervezeti kereteit. Nagyszombatban az Orvosi Kar tevékenysége az első öt tanár kinevezése után, az lyzo/yl-es tanévben kezdődött meg. Az Egyetem, és igy az újonnan létrehozott Kar működésében is jelentős módosulásokat hozott az intézet székhelyének többszöri változtatása a XVIII, század utolsó harmadában. Érdemes megjegyezni, hogy I784 után az Orvosi Fakultás volt az egyetlen, ahol megmaradt a kari igazgatói funkció, bár a tényleges vezetés itt is egyre inkább a dékán kezébe ment át.

A Karon egészen az 1870-es évekig az orvosdoktorok képzésén kívül több, alacsonyabb szintű képesítést nyújtó tanfolyam is működött. így elsősorban a legnagyobb létszámú sebésztanfolyam kétéves tanulmányi idővel. Külön lehetett szülész, sebész, majd később szemész és fogászmesteri képesítést is szerezni a megfelelő vizsgák letétele után.. Ugyancsak elkülönült az általános képzéstől a gyógyszerészek és a bábák tanfolyama. Itt kell megemlíteni, hogy a XIX. század második feléig több olyan tudomány művelése és oktatása is az Orvosi Kar keretében folyt, amelyek ma vagy más egyetemekhez kapcsolódnak, vagy önálló fel-