Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 II. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Hölvényi György–Szögi László: A budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia Levéltára

- 2Ól

HÖLVÉNYI GYÖRGY - SZÖGI LÁSZLÓ:

A BUDAPESTI RÓMAI KATOLIKUS HITTUDOMÁNYI AKADÉMIA LEVÉLTÁRA

A nagyszombati jezsuita egyetem kezdetben csak a filozófiai és teológiai karból állt, és mivel a bölcsészeti kurzusnak meg kellett előznie a teológiát, igy a Hittudományi fakultás gyakorlatilag 1638 novemberében nyílt meg. Az Egyetem jezsuita jellege a XVIl. században, amikor az még az ellenreformáció éppen akkor korszerűsített oktatási rendszeréhez kapcsolódott, viszonylag modern egyetemi képzést jelentett. A XVIII. század közepére azonban a jezusiták képzési módja megmerevedett, konzervatívvá vált, és ezért szükségszerűen következett be az államhatalom beavatkozása a felsőoktatásba a felvilágosult abszolutizmus időszakában.

A Hittudományi Kar működése a XVII. században sem volt folyamatos. Nagyszombat az erdélyi fejedelmek Habsburg-ellenes hadjáratainak, s esetenként a török csapatok vonulásának útjába esett, és igy I044 és ló52, majd 1663 és IÓÓ4, s IÓS3 és ló8g között a teológiai oktatás szünetelt. Jóllehet 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, és az Egyetem állami irányítás alá került, ez kezdetben nem hozott változást szervezetében.

II. József, aki egyházpolitikájában is túllépett anyja, Mária Terézia módszerein, s lényegében államegyház - az uralkodó, il