Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 II. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Hölvényi György–Szögi László: A budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia Levéltára

- 202­letve az állam határozott irányítása alatt álló katolikus egy­ház - kialakítására törekedett, a papképzést is megreformálta. 1784-ben, amikor az Egyetemet Budáról Pestre helyezte, a Teo­lógiai Kart Pozsonyba tette át az általa szervezett generális szemináriumok egyikeként. A király 1786-ban pesti székhellyel egyesítette az ország másik két papnevelő generális szeminári­umát , az egrit és a zágrábit, igy I786 és I790 között a Hittu­dományi fakultás tulajdonképpen részben Pozsonyban, részben Pesten működött. 11. József halála után megszüntették a gene­rális szemináriumokat, de ezzel gyakorlatilag feloszlatták az Egyetem Teológiai Karát is. A Hittudományi Kart 1. Ferenc 1805-ben állította helyre, s ettől kezdve az Egyetem a régi szervezeti formában működött tovább. A Teológiai Kart 1gso-ben elválasztották az Egyetem szer­vezetétől, s azóta mint önálló, s központi Római Katolikus Hittudományi Akadémia működik. A volt Hittudományi Kart igy már nem érintette az egyete­mi levéltári anyag I95I eleji selejtezése és levéltárba adása. Ennek következtében a Kar iratanyaga - a többi hagyományos e- gyetemi karhoz képest - szokatlan épségben maradt ránk. A Hit- tudományi Akadémián 1638-tól maradták meg korabeli nyilvántar­tások, s a kari irattár 1722-től áll a kutatók rendelkezésére. A Hittudományi Akadémia Levéltára jelenleg még nincsen kutatható állapotban. Az Akadémia dékánjának és professzorai­nak megértő támogatásával sikerült elvégeznünk az iratanyag részletes felmérését és kialakítanunk az itt közölt levéltári rendszert. Maguknak az iratoknak a fondok és állagok szerinti

Next

/
Thumbnails
Contents