Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Bevezetés

VIII

Már a XVII. század második felében is sokkal kevesebb új jezsuita akadémia alakult Közép-Európában ^ , a XVIII. században pedig egy sem. E században egyébként is szokatlanul kevés új egyetemet alapítanak Kelet- és Közép-Európában, s ezeknek többsége is németországi protestáns univerzitás ' . A XVIII. század második felében Európa e térségében erőteljesen érvényesül a felvilágosult abszolutizmus irányzata, amely az oktatásügyet határozottan állami irányítás alá kívánta vonni. 1753-ban, a nagyszombati Egyetem fennállása óta először, Mária Terézia állami rendelettel avatkozott be az intézmény igazgatási rendszerébe, belső szervezetébe. Rendeletével a bécsi és más birodalmi egyetemek mintájához igazította a nagyszombati intézet oktatási rendjét. A rendelet alapján a bécsi Egyetemen egy esztendővel korábban bevezetett rendnek megfelelően a Bölcsészeti Kar tanulmányi idejét három évről kettőre csökkentették, és megkezdték a tanulmányi rendszer korszerűsítését. A felvilágosult abszolutizmus oktatáspolitikájának érvényesülését mutatta Mária Terézia I769. november 7-i rendele te, amelyben Orvosi Kar létrehozásával teljessé tette a nagyszombati E— gyetem szervezetét , kialakította a klasszikus felépítésű, négykarú magyar egyetemet. A magyar szót itt már nyugodtan használhatjuk, hiszen nem sokkal később, 1773-ban, a jezsuita rend pápai feloszlatásakor a nagyszombati Egyetem közvetlenül állami irányítás alá került. Ez a tény megkönnyítette az állami neveléspolitika elképzeléseinek érvényesülését a magyar felsőoktatásban.

A XVIII, század utolsó éveiben rendkívül nagy változáso-