Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Bevezetés

IX

kát ólt át az egyetlen magyarországi Egyetem. Mária Terézia még 1777-ben, az első Ratio Educationis kiadásakor az ország központjába, Budára, a nemrégen befejezett királyi palotába költöztette át az intézményt. Az Egyetem azonban csupán hét évet töltött a budai királyi palotában, mert 1784-ben II, József császár rendeletére Pestre kellett áttennie székhelyét mivel az uralkodó Budán akarta elhelyezni a központi hatóságokat. II. József több vonatkozásban is módosította, korszerűsítette az Egyetem szervezetét. 1782. augusztus 30-án kelt rendeletével a Bölcsészeti Kar keretében létrehozta az Institution Ceometrico-Hydrotechnicum-ot, Európa első egyetemi jellegű polgári mérnökképző intézetét. ^ E Mérnöki Intézet I792- ig hároméves, azután kétéves képzési idővel működött és I850- íg tartozott az Egyetem szervezetébe. II, József 1784-ben a Hittudományi Kart Pozsonyba helyezte át, bár l786 és I790 között teológiai képzés, más formában Pesten is volt. I790 után azonban I5 évig a Teológiai Fakultás nem működött, s csak l. Ferenc állította vissza az Egyetem korábbi szervezetét.

A szabadságharc előtt a pesti Egyetem színvonala meglehetősen elmaradt az európai fejlődéstől, bár néhány neves professzor munkássága nyomán, bizonyos területeken (pl. az Orvosi Karon) szép eredményeket tudott felmutatni. A reformkorban a magyar rendek többször is sérelmezték az országgyűlésen a pesti Egyetemnek a bécsitől való függőségét, de ezen a helyzeten változást nem tudtak kieszközölni, mivel az udvar az egész nevelésügyet a királyi felségjogok közé tartozónak tekintette, s abba beleszólást nem engedett. Az 1848-49-es forradalom és