Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)
Bevezetés
VI tó oklevelét, amelynek eredetijét ma az Egyetemi Könyvtár őrzi. Pázmány az új magyar egyetemet rendjére, a jezsuitákra bízta, székhelyéül pedig az esztergomi érsekek akkori rezidenciáját, a török által el nem foglalt Nagyszombatot jelölte meg. Az ellenreformáció vezető erejének tekinthető jezsuita rend a- lapításától kezdve nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kor színvonalán álló, központilag irányított oktatási intézmény- rendszer kiépítésével is segítse a katolikus egyház befolyásának növelését. A XVI—XVII, század fordulóján Közép-Európában egymás után alakultak jezsuita főiskolák, amelyek közül néhány később tartósan egyetemi rangra emelkedett. 1576-ban a morvaországi Ol- mützben (Olomouc), 1579-ben a litvániai Vilnoban (Vilnius), 1586-ban a stájerországi craz-ban, 1595-ben a krajnai Laibach- ban (Ljubjana) jött létre jezsuita irányítású akadémia. A jezsuiták igen korán, Isóz-ben kerültek Magyarországra, amikor éppen Nagyszombatban állították fel első iskolájukat. Ez az iskola azonban öt évi működés után megszűnt és a század végéig a királyi Magyarországon a rend nem jutott jelentősebb szerephez. Az első magyar jezsuita egyetem létrehozására Erdélyben Báthory István tett kísérletet. Báthory 1581 májusában Kolozsvárott kétkarú, filozófiai és teológiai fakultással biró egyetemet létesített. A protestáns többségű Erdélyben e jezsuita egyetem azonban nem lehetett életképes és az 1588-as medgyesi országgyűlés határozatai nyomán meg is szűnt. A tizenötéves háború után Forgách Ferenc esztergomi érsek lói5-ben telepítette le újra a jezsuitákat Nagyszombatban, és ottani gimnáziumuk a
