Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Bevezetés

VII

XVII. század első évtizedeiben gyors fejlődésnek indult. Pázmány, aki lói6-ban már az esztergomi érseki szék birtokosa, korábban csaknem egy évtizedig tanított a grazi jezsuita egyetemen, így érthető, hogy különösen nagy fontosságot tulajdonított a hazai felsőoktatás fejlesztésének, 1635-ben alapítványával ő is csak csonka, kétkarú egyetemet hozott létre, egy előkészítő jellegű bölcsészeti, és a teológiai képzést biztosító hittudományi fakultást, E tipikusan jezsuita egyetem alapítását II. Ferdinánd I635. október 18-án hagyta jóvá. Az új magyar Egyetemen november l3-án egyelőre csak a Bölcsészettudományi Karon kezdődött meg a tanítás. A Teológiai Fakultáson az oktatás csak három év múlva, 1638-ban kezdődött meg.

Pázmány az alapításkor még nem látta időszerűnek egy teljes, négykarú egyetem felállítását, nemcsak azért, mert ez szokat lan lett volna az akkori jezsuita oktatási rendszerben, de azért sem, mert ekkora intézmény létrehozásának nem voltak meg az anyagi alapjai. Később az esztergomi érsekek újabb adományokkal támogat ták a nagyszombati Egyetemet, így már az lóóo-as években lehetőség nyílt az intézet kiegészítésére. Lippay György végrendelete alapján lóáy. január z-án kelt az az oklevél, amely a Jogi Kar létrehozásáról tudósít. Ez után, a XVIII. század második feléig már nem változott az Egyetem szervezete.

A kezdetben korszerű jezsuita oktatási rendszer a XVIII. század közepére már meglehetősen konzervatívvá vált, s fokozatosan elmaradt az új tudományos eredményekre és eszmei irányzatokra nyitottabb protestáns felsőoktatási intézményektől.