Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Bevezetés

XX

azonban - a pusztulásokat is számbavéve - az eddig említett forrásokból nem követhető nyomon. Ehhez elsősorban a jelentős professzorok személyi hagyatékában és a különféle intézetek, tanszékek, klinikák irataiban lehet adatokat találni. A személyi hagyat ékoknak csak kisebb része van levéltárakban, ezért kellett kiterjesztenünk kutatásainkat a jelentősebb budapesti kézirattárakra. Az Egyetemi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, és az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattáré nak anyagában nemcsak nagy mennyiségű professzori hagyatékot és levelezést, de más igen lényeges és hiányokat pótló általános egyetemtörténeti forrásokat is találtunk. A repertóriumban említett források között, valószínűleg jónéhány olyan is akad, amely a kutatók előtt eddig alig volt ismert.

Néhány volt orvoskari professzor hagyatéka, amelyet a Semmelweis Orvostörténeti Levéltár őriz, nem került a repertóriumba, de egyetem- és főleg orvostörténeti szempontból ezek az iratok is tartalmazhatnak érdekes adatokat. Nevezetesen Ará nyi Lajos, Arkövy József, Birly Ede Flórián, Darányi Gyula, Fo dór József, Genersich Antal, Győry Tibor, Herzog Ferenc, Jendrassik Ernő és Jendrassik Jenő, Korányi Frigyes és Korányi Sándor, Lehhossék József és Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Mozsonyi Sándor, Rigler Gusztáv, Tauffer Vilmos, valamint Wagner János kisebb mennyiségű irathagyatékáról van szó. ^3/ A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Könyvtárában található még Győry Tibor nagyobb mennyiségű, de eddig fel nem dolgozott sze mélyi hagyatéka. A Budapesti Műszaki Egyetem Levéltárában is sok olyan irat található, amely a budapesti Tudományegyetemmel