Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)
Bevezetés
XXI kapcsolatos. ezek felsorolását azonban mellőzhetűnek tartottuk. 34/ Az egyetemi intézetek, tanszékek megmaradt anyagának ismertetésére nem vállalkozhattunk, hiszen ezek részletes számbavétele még seholsem történt meg. A repertóriumba csak példaként került be a Botanikus Kert iratainak ismertetése, mivel ott az iratok lényegében rendezett állapotban voltak. Az Egyetemi Könyvtár és az I950 előtt önálló Eötvös Kollégium iratai az intézetek különleges jelentősége miatt nem maradhattak ki a repertóriumból. Természetesen az egykor az Egyetemhez tartozó, de ma már önálló karok, ill. azok jogutódainak levéltári anyagát is ismertetni kívántuk. E tematikus repertórium tervezésekor eredeti elképzelésünk az volt, hogy a teljesség igényével mutatjuk be a nagy- szombati, ill. budai-pesti Tudományegyetem történetére vonatkozó forrásokat. A különféle hazai és külföldi gyűjtemények számbavétele után azonban kiderült, hogy a teljesség elérésére egyrészt bizonyos külföldi levéltárak és kézirattárak esetében nincs mód, másrészt valamennyi hazai közgyüj temény áttekintésére sem vállalkozhatunk, hiszen ez szétfeszítené a repertórium kereteit. Azt kezdettől fogva tudtuk, hogy a magyar- országi egyházi levéltárakban igen jelentős egyetemtörténeti vonatkozású anyag van. Ezek közül a legfontosabbnak az Esztergomi Primási, ill. Főkáptalani Levéltár mutatkozott, hiszen az esztergomi érsekeknek hosszú időn keresztül jelentős szerepük volt az Egyetemmel kapcsolatos döntések meghozatalában. Az esztergomi egyházi levéltárakon kívül a Főszékesegyházi Könyv-
