Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)
Bevezetés
Xlll vagy levéltár azonban nem jött létre a (elszabadulás előtt, így az egyre nagyobb mennyiségű egyetemi iratanyag meglehetősen veszélyeztetett állapotban volt már a második világháború előtt, A forrásanyag szerencsére alig szenvedett károsodást l944-45-ben, a (elszabadulás után pedig napirendre került az iratok levéltárba adásának kérdése. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem I95I. október 3l-én mintegy I37 folyóméter iratanyagot adott át a Magyar Országos Levéltárnak. Az ekkor átadott iratok az 1770 és I900 közötti években keletkeztek. Többségüket a Rektorátus iratai és nyilvántartó könyvei tették ki, de jelentősebb jogi kari, kisebb mennyiségű bölcsészkari, és csekély nagyságrendű orvoskari anyagot is tartalmazott, A Hittudományi Karról nem került átadásra iratanyag. Hozzá kell tennünk, hogy a kari iratok mennyiségben ugyan az egész tétel kisebb hányadát tették ki, de keletkezésük idejét tekintve a régebbi, tehát l780 és I850 közötti források voltak. I953 tavaszán országszerte, így a felsőoktatási intézményekben is nagyarányú iratselejtezés folyt. Az BLTE-en is ekkor selejtezték az I945 előtti, még az Egyetemen maradt iratanyagot, s a munkát gyorsan kellett elvégezni, mert - miként ezt a minisztérium sürgető leirata megfogalmazta - "népgazdaságunknak újra felhasználható selejt- papíranyaggal való mielőbbi ellátása ... fontos politikai, s közvetve egyetemi érdek is". & selejtezés befejezése után I953 szeptember elején a Rektori Hivatal újabb 150 folyóméter, az Állam- és Jogtudományi Kar mintegy 50 folyóméter iratot a- dott át a Magyar Országos Levéltárnak, A Bölcsészet tudó-
