Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Bevezetés

XIV

mányi Karról nem került levéltárba újabb iratanyag. Az Országos Levéltárban az összegyűlt egyetemi forrásanyagot I956 tavaszán rendezték, s így kutatásra alkalmassá tették. E kétségtelenül értékes iratanyag azonban az "I95Ó novemberében keletkezett tűz következtében megsemmisült". ^A megmaradt töredék-iratokból és a később más egyetemi szervezeti egységektől begyűjtött iratokból hozták létre 1958-ban az ELTE Egyetemi Levéltárát. A pusztulást - véleményünk szerint - csak a

dualizmuskor esetében lehet pótolhatatlannak tekinteni, hiszen e korszakból nemcsak az egyetemi iratok, de a főhatóságnak, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak iratai is megsemmisültek, így ebből az időszakból valóban igen nehéz az Egyetem történetét hitelesen bemutatni. *7^

Az eddigiekben csak az Egyetem központi szerveinek működése során keletkezett iratokról szóltunk, jóllehet érdekes forrást jelentenek a különféle tanszékeken, intézetekben és klinikákon megmaradt egykori iratok. A tanszéki iratokról eddig - tudomásunk szerint - nem készült részletes felmérés az Egyetemen, de alig várható, hogy jelentősebb mennyiségű I945 előtti, s különösen XIX. századi iratanyag maradt volna meg az utóbbi évtizedekben oly sokszor helyet és épületet változtató, s átszervezett tanszékeken és intézetekben. Ez természetesen nem zárja ki az olyan szerencsés esetek lehetőségét, mint az e kötetben is ismertetett egyetemi Botanikus Kerté, ahol csaknem a megalakulástól kezdve részbe« jelentős forrásértékű iratanyag maradt meg.

A fentiekben még nem részleteztük, hogy milyen alapvető