Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Bevezetés

XI I

ri forrásai nem választhatók el egymástól mereven, s a XVII- XVIII. század egyetemtörténetére jól használható források maradtak meg a csehszlovákiai és magyarországi levéltárakban jezsuita (nagyszombati rendház, kollégium stb.) címszó alatt,

A fenti megállapítást igazolja az is, hogy a Magyar Országos Levéltárnak Igsl-ben átadott egyetemi iratanyag jegyzékében I773 előtti forrást alig találunk, az egyetlen jelentős - és a későbbiekben elpusztult - korai forrás az Egyetem IÓ3Ó- I80I közötti matrikulája egy kötetben. ' A fentiekből persze nem az következik, hogy a jezsuita eredetű különféle levéltári aiiyagokban valamennyi, I773 előtti egyetemi forrás megtalálható. Ez már azért sem lehetséges, mert adataink vannak már e korszakból is az egyetemi iratok részleges pusztulására. így pl. amikor 1683 júliusában Thököly Imre hadai elfoglalták Nagyszombatot, a jogi Kar iratainak jelentős része elpusztult. Annyi azonban bizonyos, hogy az I773 előtti iratanyag a későbbieknél kevesebb károsodást szenvedett. E korszak forrásaira elsősorban az jellemző, hogy a rend szekularizációja után szétszór ódtak, s ma a legkülönfélébb gyüjteményekben találhatók,

A XVIII. század végén állami irányítás alá került Tudományegyetemen az egyetemi hivatalszervezet kiépülésével párhuzamosan egyre több irat keletkezett, s a xix-xx, század fordulójára ez az iratanyag már igen jelentős mennyiségűre növekedett. A századforduló körül felélénkülő kutatások már igényelték e források feltárását is. Ezt az igényt jelzi Béke fi Kernig bölcsészkari dékánnak az a javaslata, amely "Tudományegyetemi Múzeum" felállítását célozta Ipll-ben. Egyetemi múzeum,