Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)
Bevezetés
XI tem hivatalosan felvette Pázmány Péter nevét, s ezt az elnevezést lg50-ig megtartotta. A felszabadulás után az Egyetem szervezete alapvetően módosult. I949 májusában a Bölcsészettudományi Karból kiváltak a természettudományokkal foglalkozó intézetek és megalakult az új Természettudományi Kar. I950 nyarán előbb a Hittudományi, majd I95I februárjában az Orvos- tudományi Kar önállósult, s kialakult a három karral rendelkező budapesti Tudományegyetem, amely az Igso/sl-es tanév elején felvette Eötvös Loránd nevét. A Bölcsészettudományi és Természet tudományi Kar I953 és I95Ó vége között két-két különálló karra tagolódott, 1957-től azonban helyreállt a ma is meglévő szervezeti felépítés. Az ötvenes évek változásairól e kötet megfelelő fejezeteiben bővebb ismertetés található. Az egyetemi iratanyag sorsa, az egyetemi források főbb típusai Az utóbbi évtizedekben a magyar felsőoktatás történetének kutatói már-már közhelyszerűen azzal a megállapítással kezdtek munkájukhoz, hogy a hazai újkori egyetemi forrásanyag elpusztult, s így a kutatók csak másodlagos forrásokra hagyatkozhatnak. Véleményünk szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem forrásai esetében ez a megállapítás csak bizonyos korszakra és bizonyos forrás típusokra igaz. Először is határozott különbséget kell tenni az Egyetem ún. jezsuita korszaka és a későbbi időszak között. Az I773 előtti jezsuita irányítású Egyetemen viszonylag kevés, tipikusan egyetemi forrásanyag keletkezett, A rendi iratanyag és az Egyetem történetének levéltá-
