Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)
Bevezetés
X szabadságharc korában kevés idő maradt az első magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter, Eötvös József korszerű felsőoktatási reformtervének megvalósítására. 5//" A 48-as törvények legfontosabb egyetemi vonatkozású eredménye a tanítás és tanulás szabadsága elvének kimondása volt. A már régóta időszerű egyetemi reform Magyarországon az abszolutizmus idején valósult meg, amikor l8sl-ben gr. Leo Thun birodalmi vallás- és közoktatásügyi miniszter tervezete alapján az összbirodalmi gondolat szellemében korszerűsítették a Monarchia felsőoktatási intézményeinek, s köztük a pesti Egyetemnek szervezetét, működését. Megemlítendő változás volt többek között a Bölcsészeti Kar előkészítő jellegének a megszüntetése, s egyenjogúsítása az Egyetem többi karával. Ennek a rövid ismertetésnek nem célja az Egyetem fejlődésének részletes bemutatása, ezért csak a szervezeti és elnevezésbeli változásokat követhetjük nyomon. A dualizmus korában gyors fejlődésnek indult budapesti Tudományegyetemen jelentős állami támogatással korszerűsítették az oktatást, új beruházások valósultak meg (központi épület, klinikák, Egyetemi Könyvtár stb,), de a hallgatói létszám gyors növekedéséből származó problémákkal az Egyetem nehezen, vagy egyáltalán nem tudott megbirkózni. Az első világháború előtti nagy országos változásokat jelzi, hogy lgl8-ra már négy tudományegyetem működött hazánkban. A budapestin kívül a jelentős múltú, s 1872-ben újjáalakított kolozsvári, továbbá az lgl2-ben újonnan alapított debreceni és pozsonyi. ó// I92I szeptemberében a Budapesti Királyi Magyar Tudományé-
