Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
II. Az Egyetem szertartási szokásai és alkalmai
II. AZ EGYETEM SZERTARTÁSI SZOKÁSAI ÉS ALKALMAI A mutatós, szertartásos külsőség, — mint a hivatali, a társadalmi rang velejárója — az Egyetem életéből sem hiányozhatott. Közel három és félévszázados fennállása során számos olyan szokás formálódott, amelyek feledésbe merültek és csak bizonyos elemeik lelhetők fel a mai ceremóniális gyakorlatban, másrészük viszont úgy él tovább napjainkban is, hogy már eredetüket sem ismerjük. Voltak korszakok, amikor az állam- hatalom rendelkezése folytán,vagy mert hiányzott az alkalmas díszterem, a szertartásokkal egybekötött ünnepségek, avatások elmaradtak, de ha az akadályok elhárultak, a .régiségszentelte szokásokra" újra visszatértek. (Ponori: 1900/a 44.) A hagyományos eljárások, de még a szertartások kellékei is, igazodtak a kor kívánalmaihoz. Az Egyetem történetét ebből a szempontból vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a ceremóniális szokások eredetüket tekintve részben a római katolikus egyház, részben pedig Közép-Európa egyetemeinek hagyományaiban gyökereznek. Pázmány Péter az alapítólevelében az egyetemet a Jézus-társaságra bízta. A Nagyszombati Érseki Egyetem szervezetében tehát egyrészt kötve volt a Juzsuita-rend tanulmányi szabályaihoz: az 1599-ben kiadott Ratio Studiorumhoz. A Ratio Studiorum, illetve az ennek alapján készült Forma et ratio gubernandi academias et studia generalia előírásai — lényegében a Mária Terézia-féle oktatási reformokig — meghatározóak voltak az Egyetem tanulmányi és fegyelmi ügyeinek intézésében, az ezzel kapcsolatos külsőséges eljárásokban és szokásokban. (Szentpétery: 46.) Másrészt, a Nagyszombati Egyetemet megerősítő, 1635. október 18-án kelt császári és királyi szabadalomlevél kimondotta, hogy az új Egyetem rendelkezik „mindazokkal az összes és egyes kiváltságokkal, mentességekkel, kivételekkel, kitüntetésekkel, előjogokkal, tehetségekkel, jogokkal, enge- delmekkel és kegyekkel", amelyekkel az osztrák örökös tartományokban korábban felállított kölni, bécsi, mainci, ingolstadti, prágai, olmützi és gráci egyetemek is rendelkeznek. Az előzetesen szigorú vizsgálaton átesett, „ékességekre méltónak talált személyeket" tehát a nagyszombati egyetem is megtisztelheti a doktori, szabadosi, mesteri, babérkoszorús és általában minden fokú címekkel és díszekkel, „hogy a törvényesen felavatott összes doktorok, szabadosok, mesterek és babérkoszorúsok a keresztény világ, különösen pedig Európa összes akadémiái által ilyeneknek tarthassanak és magának a felavatásnak ténye által részesei legyenek mindazon kiváltságoknak, kegyeknek, mentességeknek, megbecsüléseknek, kivételeknek, amelyekkel egyéb akadémiákon mások örvendenek ..... akár ha ezen kiváltságok külső cselekedetekben nyilvánulnak, mint amilyenek a vitatkozások, tanítások, kikérdezések, tantételek vitatása, akadémiai összejövetelek, akár ékességekben, mint amilyenek a talárok, doktori süvegek, gyűrűk és az akadémia efajta jelvényei, amelyeket mind bárki rendfokozatának és hivatalának megfelelő jogarral, pecséttel és címekkel együtt engedélyezettnek mondunk ki és tényleg engedélyezzük, mindenekelőtt az akadémia rektorának, kancellárjának, azután a karok dékánjainak és az akadémiai professzoroknak", (Margitai: 65-67.) 15
