Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)

II. Az Egyetem szertartási szokásai és alkalmai

A tudományos fokozatok adományozását tehát a királyi szabadalömlevél a jezsuita egyetemeken akkor szokásos látványos avatási eljárásokkal együtt értette. Ebből következett, hogy a Nagyszombati Egyetem hagyománytteremtő szokásainak kialakításakor is az osztrák tartományok egyetemeire tekintett. Minthogy Pázmány gráci mintájú egyetemet szándékozott létrehozni, melyet ottani tanárkodása során jól megismerhetett, elsősorban a gráci egyetem szolgálhatott mintául.

Nagyobb- változás akkor következett be, amikor a Nagyszombati Egyetemet Mária Terézia 1769. július 17-én kelt adománylevelében a maga és utódainak királyi oltalma és igazgatása alá vette. A Jezsuita-rend feloszlatása után, 1777-ben megjelent az Egyetem számára is új státuszt biztosító tanulmányi rend: a Ratio Educationis, 1780. március 25-én pedig, a reformintézkedés-sorozat betetőzéseképpen kihirdették az Egyetem nagy szabadalomlevelét, a Diploma Inauguralét. Ebben a Királynő az Egyetemet, működésének anyagi feltételeit biztosító birtokaiban, valamint régebbi és újabb jogaiban megerősítette. Az Egyetem királyi rangját a Mária Terézia adományozta magyar királyi koronázási jelvények másolatai is szimbolizálták. II. József pedig a jezsuitákra emlékeztető viseletek és szertartások eltörléséről, illetve megváltoztatásáról intézkedett, amivel a haladó szellemű tanárok és hallgatók lelkes támogatását nyerte meg. A napjainkig élő ceremóniális szokások nagy része, magyaros elemekkel is gazdagodva, а XVI11. század utolsó évtizedeiben alakult ki.

A politikai reformmozgalmak hatása is tükröződik a szertartások alakulásában. A magyar jakobinus mozgalom leleplezése után pl. a tanárok beiktatásuk, a hallgatók pedig doktori avatásuk alkalmából nyilatkozni tartoztak, hogy nem tagjai semmiféle titkos társaságnak. (Győry: 236.)

A forradalmak első napjaiban az elnyomó hatalmat jelképező tárgyak áldozatul estek, pl. a pecsétből törölték az előző rend címerét, szobrokat, képeket stb. távolítottak el.

A szabadságharc bukása után a megtorló intézkedések az Egyetemet se kímélték, többek között betiltottak mindenféle zendülésre alkalmat nyújtó csoportosulást. A Bach-korszak alatt szüneteltek a hagyományos rendezvények, így a tanévnyitók és az avatások is. Csak 12 év múltán, 1860-tól engedélyezték újra a régi szokások felelevenítését. Nem sokkal később azonban a régi aula lebontása miatt nem lehetett szertartásokkal egybekötött ünnepeket, avatásokat tartani. így csaknem feledésbe merültek az egykori szokások. Ponori Thewrewk Emilnek, 1899/1900. tanévi rektorsága idején, szerencsére személyes gondja volt a régi szokások megújítása, ekkor készülvén el az új aula is (a jelenlegi helyén). Ő szedette rendbe a historikus ereklyéket, a régi arcképekről kiderítette, melyik kit ábrázol. Helyreállíttatta az 1817-ből származó zászlót, mely alatt az 1848. évi márciusi napokban az ifjúság összesereglett, és az aulában az ifjúság karzatára helyeztette azzal a bejelentéssel, hogy ,,A rektor megbecsülte. Becsülje meg, valamint 48-ban úgy jelenben is, jövőben is collegiális és hazafias egyetértésben az egész, egységes egyetemi ifjúság!" (Ponori: 1900/b. 9-10.)

A századfordulón kezdte összeállítani Margitai Antal tanácsjegyző az Egyetem egész életét felölelő „Szabálykönyvét" melyben először adták ki összegyűjtve a külön16