Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 79 fordul, amikor elküldi Geometrien Practica cimü tankönyvének kéziratát, amelynek megjelentetését kéri. ^5/ д terjedelmes, 13 fejezetből álló, illusztrált munka célja a szerző szerint a tankönyv hiányának pótlása és az Institutumba való Jelentkezéshez szükséges előismeretek összefoglalása. Rausch könyvét megvizsgálásra elpbb a Makó vezetése alatt álló bizottságnak adták ki, majd 1793* február 2-án magát Makót kérték fel a könyv véleményezésére. Makó időközbeni elhunyta

miatt e szakvélemény nem készült el, de mint tudjuk néhány évvel később Rauschnak egy hasonló témájú tankönyve valóban megjelent.

Mint láthattuk, a Közoktatási Bizottság végső Javaslataiban a szakoktatás felsőbb szinten való fejlesztéséről szó sem esett. A reál Jellegű tárgyak oktatását csak az alsóbb fokú iskolákban tartották fontosnak, s önálló műszaki felső- oktatási intézmény felállítására még csak nem is gondoltak.

Az elkészült törvényjavaslat szövegébe pedig még az üléseken kialakított álláspontnál is kevesebb, többnyire általánosságok kerültek: "... a közoktatási intézetekben a szükségleteiknek megfelelő minden tanulmány előadandó ... Mivelhogy az elme a szabad művészetek által művelődik a közoktatási intézetekben ... tanitandók mindazon a tudományok, amelyek leginkább válhatnak bárkinek Jövendő élete hasznára, és amelyeket már külső egyetemeken és akadémiákon előadni szoktak ..." ^7/ A Bizottság munkálatai annyiban mégis különleges figyelmet érdemelnek, hogy Javaslataik egy része megvalósult, amennyiben az 1806-os II. Ratio Educationis rendelkezései kö-