Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
- 80 zptt az 1791-93-аз Közoktatási Bizottság által először megfogalmazott fejezeteket találunk, többek között éppen az Insti- tutumra vonatkozó részeket is. A rendszeres bizottságok közül a legfigyelemreméltóbb munkát a Kereskedelmi Bizottság végezte. A már említett nemesi-értelmiségi mozgalom, a felvilágosult rendiség képviselői leginkább e bizottság tagjai közül is, Így elsősorban Skerlecz Miklós, ekkor zágrábi főispán és Podmaniczky József, helytartótanácsi tanácsos, aki egyébként a Közoktatási Bizottságnak is tagja volt. A Magyarország gazdasági alárendeltségéről fontos megállapításokat tevő Kereskedelmi Bizottság munkálatainak ismertetése túl messzire vezetne az oktatásügytől, közvetve a- zonban szorosan kapcsolódik éppen a műszaki szakemberképzés kérdéséhez. A Bizottság jelentésében ugyanis nagyfontosságú javaslatokat találunk a magyar kereskedelem- és iparfejlesztés szükségességéről, és az ezzel kapcsolatos gondokról. Ez a Bizottság tárgyalt egyébként sok műszaki, pl. csatornaépítésre, gyáralapitásra vonatkozó beadványt is. a Bizottság javaslatainak sors» azonban nagyobbrészt a feledés lett. A 90-es é- vek elején a kül- és belpolitikai változások, majd a francia forradalom és a magyar jakobinus mozgalom eseményei következtében a különböző reformok kérdései lekerültek a politikai é- let napirendjéről. Az események lehetséges következményeitől a nemesi mozgalomnak korábban még ellenzéki része is megrettent, s Így - mint Kosáry Domokos írja - "a felvilágosult törekvéseknek nemsokára mindegyik változata alulmaradt.” ^*9/ Mi lett a sorsá az Institutum Geometricumra vonatkozó ja-
