Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 72 körlevél kibocsátását a törvényhatóságokhoz a kizárólag okleveles mérnökök alkalmazásáról, sőt hasonló felhívással fordult a Helytartótanács keretén belül működő 1788-ban felállított Építési és Vízügyi Igazgatósághoz is. A hallgatók anyagi támogatására vonatkozó egyetemi javaslatokról, azonban az említett állásfoglalásban kevés szó esett. A Bölcsészeti Karról jelentkező hallgatók ösztöndíjának továbbvitele ügyében a döntést természetesen csak az uralkodó hozhatta meg, a Helytartótanács e kérdésben pozitív döntést javasolt. Ezenkívül egyetlen pontban érintik még az ösztöndíjak kérdését, s ott arról van szó, hogy a mérnöki ösztöndíjak odaítélésénél a jövőben azokat a pályázókat kell előnyben részesíteni, akik a kötelező tárgyakon kívül a felsőbb matematikát is hallgatják. A Helytartótanács ezen intézkedése, amely nem is szerepelt az Egyetem előterjesztésében, tulajdonképpen nagyon helyes, hiszen a hallgatókat a magasabb szintű műszaki ismeretek megszerzésére ösztönzi, mindössze egyetlen, de annál nagyobb szépséghibája, hogy ugyanakkor az ösztöndíjak összegének emeléséről említés sem történik. Van azonban a Helytartótanács által javasolt intézkedések között egy egészen új is, méghozzá az, amely az Institutum Geometricum tanulmányi idejét két évben szabja meg. A javaslat szerint ez úgy oldható meg, hogy a gyakorlati mértan professzora csak annyi elméletet adjon e— lő, amennyi a gyakorlati mérnöki munkához szükséges, előadásait pedig úgy kell beosztania, hogy két év alatt a hallgatókat mind a mérnöki gyakorlatban, mind a térképkészítésben ki- művelje. J ' Idézzük pontosan a Helytartótanácsnak az Egye