Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 73 temhez küldött leiratából ezt a részt: "4. Professor sclen- tiae hajas inviabitur: ... ut itempraeleotlon.es suas horla in tabella designatis sió dispergat ut auditores intra blen- niam tan in praxi geometrica, quam in arte dellneandi rite exoolantur." -^З/

Az intézet tanulmányi idejének csökkentésére vonatkozó döntést a Helytartótanács úgy tűnik, különösebb vita nélkül hozta meg. Még Makó Pálnak, az Institutum első tanterve ösz- szeállitójának kézjegyét is ott találjuk a tervezett intézkedések fogalmazványán, s úgy látszik, ő sem látott más megoldást, mint a szegényebb diákok számára túlzottan hosszú tanulmányi idő csökkentését, vagy ha ellenezte ezt a megoldást, a Tanulmányi Bizottságban, véleményével nyilván kisebbségben maradt. Nem tudjuk ugyan, hogy felmerült-e az intézet megszüntetésének gondolata - ami az évente ekkor végző 2-3 hallgatót számítva - éppenséggel nem elképzelhetetlen - mindenesetre az esetleges megszüntetés, vagy csökkentés alternatívája esetében, még mindig az utóbbi volt a kedvezőbb megoldás.

A Helytartótanács javaslatait az uralkodó változtatás nélkül jóváhagyta, s pozitívumként könyvelhetjük el, hogy engedélyezte a bölcsészhallgatók számára korábbi ösztöndíjuk további folyósítását, amennyiben tanulmányaikat az Institutum Geometricumban folytatják tovább. A kancellária erről 1792. június 28-án értesítette a Hely tartótanácsot, J ' amely július 20-i ülésén ezt tudomásul véve mintegy életbeléptette az új rendelkezéseket. ^35/ pontosan tízévi működés után, azaz 1792-től az Institutum Geometricum tanulmányi ideje az e-