Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

-33

tottaknak - fenti véleménye elismerésnek tekinthető. ^7'/

Mint láthattak, II. József uralkodásának kezdetére a budai Egyetemen többé-kevésbé kialakultak azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek magukban hordták egy leendő mérnökképző intézet létrehozásának lehetőségét. A mérnök szó alatt itt csupán földmérőket, vizépitészeket, s legfeljebb még építészeket értünk. A Mária Terézia féle oktatáspolitika koncepciójába jól beleülő szenei, illetve akkor már tatai Collegium Oecono- micum is éppen 1780-ban szűnt meg, vagyis az adott időszakban semmilyen szakiskola sem működött az országban, amely az előbb felsorolt hivatásokra képzett volna szakembereket. E helyzet nem volt újnak mondható, hiszen a század nagyobbik részében nem magyar oktatási intézményekben képzett mérnökök végeztek műszaki tevékenységet az országban, sőt mint láttuk a kisebb szakiskolák eddig sem voltak képesek elegendő számú, jól képzett földmérő, út-, vagy vizépitő mérnököt a megyék, az uradalmak, a birtokosok rendelkezésére bocsátani. Nem is ez volt a céljuk. A szervezett és államilag támogatott mérnökképzés megindításához, túllépve a felvilágosult abszolutizmus addigi koncepcióján, egy új állaimi gazdaságpolitikai és ezzel kapcsolatos oktatáspolitikai elképzelés előtérbe kerülésére volt szükség.

Ez következett be II. József uralkodásának kezdetén, a jozefinista gazdaságpolitika megvalósításénak kísérletekor.