Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 34

Az Instltutum Geometrloum felállítása és működésének: kezdete

Ismeretes, hogy II. József a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban a fizlokratizmus elveit vallotta. Ugyancsak ez az elv érvényesült adópolitikájában is. Az uralkodó új, egységes adórendszert kivánt bevezetni, amelynek alapjául a föld, annak termékenysége, s az áruk elhelyezési lehetősége számított volna, tekintet nélkül a föld kincstári, egyházi, nemesi vagy éppen paraszti birtok jellegére. Az új adózási rendszer szükségképpen a földbirtokok pontos felmérését kivánta meg, vagyis egy átfogó, országos jellegű és mérnöki ismereteket i- génylő földmérési munkálatot indított el. Tudjuk, hogy a császár által kezdeményezett hatalmas kataszteri felmérés csak a 80-as évek közepén indult meg, s eredeti célját, az egységes adórendszert sohasem valósították meg, sőt magukat a földmérési munkálatokat sem végezték el mindenütt, az oktatásügy szempontjából ez azonban nem is fontos. Nem feladatunk II. József gazdaságpolitikájának értékelése, csupán jelezni kivántuk azt a fokozott igényt, amely II. József uralmának kezdetekor az állam részéről megnyilvánulhatott a mérnöki ismeretekkel rendelkező szakemberek iránt. Ugyanakkor a magyarországi közutak rossz állapota, a folyók szabályozatlansága csaknem lehetetlenné tette egyes évszakokban a mezőgazdasági termények szállítását. Igen nehéz volt a nagyobb állami építkezéseken kivül, e- gyes kisebb építmények emeléséhez képzett épitész szakembert találni. Nem utolsósorban a nemrég kötelezően bevezetett megyei és uradalmi mérnöki állásokra alkalmazott geometrák, azaz mér