Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 182 Ko3suth Lajos és a reformellenzék álláspont.la a negyvenes években a magyar Politechnikummal kapcsolatban

Az országgyűlési tárgyalások Ismertetése során már említettük, hogy a polgári átalakulásért küzdő reformerek programjának egyik leglényegesebb eleme volt, a hazai ipar védelmének, fejlesztésének gondolata. Ezen eszmék részletes kifejtését a negyvenes évek elején Kossuth végezte el, s figyelme kiterjedt az Iparfejlesztéssel kapcsolatos minden területre, Kossuth és az általa vezett reformellenzék iparfejlesztő elképzeléseinek részletes ismertetésére nem vállalkozhatunk, hiszen a kossuthi koncepció egyik legfontosabb eleméről lévén szó, ez rendkívül messze vezetne eredeti témánktól.

Kossuth iparpártoló elképzeléseire már a harmincas évek közepétől vannak adatok, Így pl. a későbbi Iparegyesületnek és a Védegyletnek megfelelő társulások gondolatának felvetődésére. Országgyűlési Tudósitásaiban is a Politechnikum eszméjét támogató szellemben irt az I836. évi tárgyalásokról. Emlitettük már, hogy a bebörtönzése alatt részére összegyűjtött összeget is iparpártoló, sőt kifejezetten műszaki oktatási óéira akarta fordítani, s a pénzt végül is az Iparegyesület pénztárába fizette be. A negyvenes évek elején a politikai életbe visszatérve Kossuth erőteljes agitációba kezdett a magyar ipar érdekében. Mint Szabad György megjegyzi: "az iparfejlesztés ügye, a

nemzeti létkérdések sorába emelkedett Kossuth publicisztikájá- 348/

bán." ' Közvetve Kossuth egész ekkori tevékenysége segítette a Műegyetemért folytatott küzdelmet, de különösen két elemet