Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 183 érdemes kiemelni munkásságából. Egyrészt azon Írásait, mellekben közvetlenül szólt a természettudományos szakoktatás problémáiról, másrészt az Iparegyesület szervezésében végzett tevékenységét, amely egyesületnek a mérnökképzéssel való kapcsolatára alább még szeretnénk kitérni.

Kossuth már 1841-ben a Pesti Hírlap legelső számainak e- gyikében feltette a kérdést: "Mathesis és természettudományok, melyek a technikával oly szoros kapcsolatban állanak, miért nem hatnak be éltető sugaraikkal műhelyeinkbe? ... Elevenen é- reztetik, hogy gondoskodni eszközökről, melyek polgártársaink egyik igen nevezetes osztályának - a kézműves osztálynak - nevelését s kiképzését elősegítsék a legsürgetőbb szükséges közé •544/

tartozik." J ■" - állapította meg. Ugyancsak itt utalt már arra, hogy a leendő Iparegyesületnek feladata lesz egy, a bécsi Politechnikumban találhatóhoz hasonló szerszámgyüjtemény felállítása, valamint berlini példa nyomán, népszerű technikai tanfolyamok beindítása. Anélkül, hogy a továbbiakban Kossuth nagyszámú, az iparüggyel foglalkozó cikkeiből ^5°/ idéznénk fordítsuk figyelmünket arra az írására, amelyben kifejezetten a magyar Műegyetem létesítésének kérdésével foglalkozott. Kossuth e cikkében 351/ az országgjülések sikertelen tárgyalásaira utalva leszögezte: "nincs tárgy, mire nézve a törvényhozás gondoskodását oly egyhangúlag igényelné a nemzeti közóhajtás, mint éppen a honi müipar tárgya." Újból részletezve a hazai helyzet tarthatatlanságát, ideiglenes megoldásként azt javasolta, hogy "ne hagyjuk a Ludoviceát haszonvét lenül vesztegelni, hanem ... használjuk azt a nemzet legsürgetőbb szükségei