Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 144

kapcsolatos kérdések nem kerültek le véglegesen az országgyűlés napirendjéről. Az 1827. január 30-1 ülésen került szóba a magyar tudományos intézetek, elsősorban a pesti Egyetem függetlenségének kérdése. Az elhangzott felszólalások bizonyítják, hogy a haladónak tekinthető megyék követei a nevelés kérdését nem tartották kizárólagosan uralkodói jogkörbe tartozó témának. Bars megye követe kifogásolta, hogy az Egyetem tanszékeinek

betöltésére kiirt pályázatoknál a pályázati téziseket Bécsből 262/

küldik meg. ' Nyitra megye követe már azt kivánta, hogy az egyetemi alap jövedelmeinek igazgatását az Egyetemre bizzák, hogy "azokat ez maga a Fundationak értelme szerint való célokra, úgymint a professzorok fizetéseinek jobbítására, a Tanitó Székeknek szaporítására, ... a Museum és természeti Cabinet bővítésére és az Astronomica Torony és Speculónak tökéletesítésére ... fordíthassa". Az Egyetem függetlensége ügyében

készített felirat ' jelentőségében túlmutatott az Egyetem problémáin, jelezte a nevelésügy iránti fokozott érdeklődést.

Az 1825-27. évi országgyűlés egyik fontos eredménye volt, hogy az uralkodó beleegyezett egy olyan új országos bizottság felállításába, amelynek feladata lett az 1791-93-ban működött bizottságok munkálatainak felülvizsgálata és javaslataiknak korszerűsítése. Az egykori bizottságok javaslatainak megtárgyalása immár évtizedek óta húzódott. A Habsburg abszolutizmusnak természetesen nem volt érdeke e javaslatok országgyűlési tárgyalása, s a rendek egy része is húzódozott a bizottsági a- nyagok felülvizsgálatától, hiszen azok megvitatása, korszerűsítése nemcsak nagy türelmet, politikai érettséget, de külö-