Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 145 nősen nagy szakértelmet kívánt. Az új rendszeres bizottság végül is 1828 elején kezdte el munkáját, s a tárgyalások a különböző albizottságokban, majd az összbizottságban csaknem két esztendeig tartottak. A hosszas munka tényleges eredménye, a- mely a véglegesen elfogadott javaslatokban mutatkozott meg, 1- gen csekély volt és a kortársak szinte egyöntetű ellenkezését váltotta ki. Ugyanakkor az egyes albizottságokban rendkívül fontos és újszerű reformjavaslatokról esett szó, s ha ezek a végleges összbizottsági dokumentumokba nem is mindig kerültek bele, mégis e bizottsági tárgyalások és különösen a javaslatok későbbi megyei vitái korszakhatárt jelentettek a magyar polgári reformmozgalom történetében. Ezen időszak különös jelentőségére Barta István mutatott rá, “65/ 3 látni fogjuk a

Műegyetem történetével kapcsolatban sem érdektelen az 1828-29- ben működött bizottságok tárgyalási anyagát megvizsgálni.

A bennünket érdeklő témákkal részben a közoktatási, 111. nevelésügyi, részben a kereskedelmi, 111. közgazdasági albizottság foglalkozott. Mivel az udvar ekkor már nem térhetett ki a bizottsági tárgyalások engedélyezése elől, arra törekedett, hogy e tárgyalások minél kevesebb eredményt hozzanak. Mint Reviczky, a szélsőségesen aulikus és konzervatív kancellár kifejtette: minél kevesebb eredményt tudnak felmutatni a deputációk, annál könnyebb lesz királyi kezdeményezésekkel, rendeleti úton az ellenzék fölé kerekedni. a legtöbb albizottság személyi összetétele sem az ellenzéknek, hanem inkább a kormánynak volt kedvező.

A közoktatási bizottság elnöke Cziráky Antal volt, aki