Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
- 81 vasiatoknak? A Közoktatási Bizottság munkálatairól 1792 végén Sándor Lipét nádor még elismerőleg nyilatkozott, ^o/ de ^á- rom évvel később, 1795 áprilisában - mintegy érzékeltetve a bekövetkezett politikai változásokat - már nem tanácsolta a Bizottság javaslatainak elfogadását, bár szükségesnek tartotta a magyar oktatásügy újraszabályozását. Az ezt; követő évtizedben állandóan napirenden volt egy új tanügyi szabályzat kiadása, de ennek megvalósítása különböző okok miatt sokáig húzódott. ^52/ gz az időszak az Egyetem történetében is igen mozgalmas. Az udvarnál számos kifogás merült fel az Egyetem oktatási rendje ellen. A jakobinus mozgalom elfojtása után nemcsak egyes hallgatók, de több tanár ellen is vizsgálatot folytattak, és szóba került az Egyetem Pestről való elköltözteté- se is valamely kisebb, elsősorban "veszélytelenebb" városba. 1798-ban a Kancellária ugyan előterjeszti a Közoktatási Bizottság javaslatait, azonban az uralkodó nem tartja időszerűnek a probléma felvetését, mert a döntéssel kívánja várni az örökös tartományok új közoktatási szabályzatának elkészültét. 1801-ben viszont mér a nádor kezdeményez e kérdéssel kapcsolatban és a Kancellária ekkor újra előterjeszti véleményét a Közoktatási Bizottság munkálatairól. ^3/ д Kancellária feliratában szinte változatlanul találjuk a Bizottság által az Institut um Geometrie ummal kapcsolatban javasoltakat, csakúgy, mint a Bölcsészeti Kart érintő részeket. József nádor 1801 novemberében véleményezi a Kancellária előterjesztését, illetve a Közoktatási Bizottság egykori javaslatait és a legtöbb kérdésben negatív, elutasító álláspontot foglal el. Külön reagál az
