Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
- 77 elsősorban Itt oktatnak. Közülük a legtöbb, az építészeiét: kivéve, az Institutum tárgya is, bár néhánynak, igy a felsőbb matematikának hallgatása nem kötelező. Az Institutum tárgyaival kapcsolatban a Bizottság javaslata a meglévő állapotokat rögzíti, vagyis kimondja /146 §./, hogy a gyakorlati mértan hallgatói ne csak e főtárgyat, hanem a mechanikát és a mező- gazdaságtant is kötelezően hallgassák, de az ösztöndíjak elnyerésében már azok részesedjenek előnyben, akik a felsőbb matematikát is tanulják. Újdonságként javasolja a Bizottság azt, hogy a felsőbb matematikát hallgató diákoknak ne kelljen a csillagászatot is tanulnia. E javaslat feltétlenül pozitiv, hiszen később is gyakran hallunk még arról, hogy a csillagászat tanulását a gyakorlati életre készülő mérnökhallgatók sokszor felesleges tehernek érzik. A továbbiakban /147 §./ a gyakorlati oktatás jelentőségét hangsúlyozza a Bizottság, kimondva, hogy a gyakorlati mértan tanára tanítványait a terepen /"in campestribus"/ alkalmas időben gyakran foglalkoztassa és csupán olyan elméleti anyagot adjon le, amelyeket a gyakorlati mérnöki munkában fel lehet használni. Itt kerül sor annak említésére is, hogy az előadásokat két éven belül úgy kell felosztani, hogy a hallgatókat megfelelően ki lehessen képezni, méghozzá azért, hogy a szegényebb hallgatók /"audltores egen- tiores"/ az idő hosszadalmassága miatt ne legyenek akadályoztatva a tanulásban. E pont, megfogalmazásában erősen emlékeztet a Helytartótanács 1792. évi, korábban említett leiratára, és mintegy megerősíti az ott elmondottakat. Végezetül a Bizottság elismeri, hogy azok a fiatalok, akik már elvégezték
