Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
- 66 zelhető, hogy bizonyos körökben ekkor aligha -ehetett népszerű a geometra, a földmérői-mémöki foglalkozás. Ugyanakkor az ellenzéki mozgalom számos röpiratában, s egyéb munkáiban jelentkeznek azok az elképzelések, amelyek szerint a felvilágosult abszolutizmus rendszerének Magyarország számára hasznos törekvéseit tovább kell fejleszteni, de nemzeti jelleggel és az ország - a nemesség - érdekeinek figyelembevételével. Többek között éppen az oktatásügy és az ipar és kereskedelem fejlesztése az, ahol a fenti módsoitásokkal folytatni lehetne az előző kormányzatok kezdeményezéseit. Ezzel a megállapítással pedig már közel kerültünk az Institutum Geometricum céljához, illetve feladatához. A nemesi mozgalomnak ezt a haladó kultúr-, és gazdaságpolitikai elképzeléseket hangoztató részét nevezi Kosáry Domokos felvilágosult rendi gárdának, amelyről megállapítja, hogy "a felvilágosult rendiség hivei olyan államot akartak, amely saját hatáskörében, nemzeti érdekből folytatja, sőt továbbépíti mindazon korszerűbb gazdasági, műszaki, kulturális, stb. funkciókat, amelyek bevezetését, a maga módján a felvilágosult abszolutizmus kezdte meg.-*-21/ ilyenek többek között a hazai mérnöki szervezet kiépítése, az útépítések, folyótérképe zések és szabályozások, vagy akár a mezőgazdasági technika fejlaszté- se. 'A nemesi mozgalomnak ez a része nyilvánvalóan kisebbségben volt ugyan, de 1790-91-ben még nem volt bizonyos, hogy melyik irányzat tudja majd elképzeléseit megvalósítani. Mind a nemesség, mind pedig az udvar állásfoglalását még számos - többek között külpolitikai - tényező is befolyásolta, amelyek vál-
