Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 65 könyvi ró volt, semmint kiváló matematikus, vagy kitűnő gyakorló mérnök. Ha az őt követő nemzedék tett is rá néhány biráló megjegyzést, ilyen irányú érdemeit semmiképpen sem vitathatjuk el.

II. József rendszere tulajdonképpen még az uralkodó életében megbukott. A régi rendi kiváltságait, előjogait féltő nemesség ellenállása országos méreteket öltött és a németesitő törekvések ellensúlyozására határozott nemzeti jelleggel párosult. Az országosan kibontakozó ellenállás, a nemesi-nemzeti mozgalmak hatása szinte minden területen, és az ország főbb intézményeiben is érződött. Természetesen nem volt kivétel ez alól az újra, s a haladó törekvésekre mindig érzékenyen reagáló egyetemi diákság sem, de az Egyetem tanári kara is érdekelve volt, legalábbis részben e mozgalmakban. Elég itt Dugonics Andrásra, az Egyetem Elemi matematika tanszékének professzorára utalni, aki nemcsak szépirói munkásságáról nevezetes, de úttörő szerepe volt a magyar nyelvű műszaki szókincs kialaki- tásában. DUg0ni0S nem engedelmeskedett II. József nyelvrendeletének és az Egyetemen továbbra is latinul, s részben magyarul tanitott.

A jozefinizmus koncepciójával szembeszálló, ekkor még látszólag egységes nemesi-nemzeti ellenállás, a legkülönbözőbb a- lapállású, gondolkodású és műveltségű nemesi-értelmiségi rétegeket tömöritett. Találkozhatunk az ellenállásnak olyan primitiv, ösztönös megnyilvánulási formájával is, amelynek sorén a II. József által elrendelt földmérések iratait égették el. Ez a jellemző apróság csupán azért érdemel emlitést, mert elkép-