Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
- 63 Rausch Ferenc az intézet első tanara Az ausztriai születésű Rausch Ferenc /17^3-1816/ Pozsonyban végezte tanulmányait, majd 1761-ben a jezsuita rend tagja lett. 1774-Ь01 két évig a bécsi Theresianumban canitott, ezután egy esztendőre a győri királyi Akadémiára került, s innét nevezték ki 1777-ben, az akkor már Budára költöztetett Tudományegyetem tanárának. Az újonnan felállított alkalmazott felsőbb /később gyakorlati/ matematika tanszékére került, vagyis a műszaki jellegű tárgyakat adta elő, akkor még csak a rendkívüli tárgyak között. Az Institutum Geometricum létrehozásával feladata megsokszorozódott. 1785-től a mérnökhallgatók oktatása mellett a bölcsészeknek is tartott előadásokat, s vezetett gyakorlatokat. Feladatai növekedésével tekintélye is erősödött a Bölcsészeti Karon. А II. József germanizáló törekvéseivel szembeszálló fakultáson először még idegenkedtek a német származású Rauschtól, de az 1785/86-os tanévben már a Kar dékánjává választották, 3Őt mint említettük, 1791/92-ben a rektori tisztséget is betöltötte. 1793-ban még a Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tagságára is pályázott, a Makó Pál halála után megüresedett helyre, de ezen törekvését tudomásunk szerint már nem kisérte siker. 1800-ban ment nyugdíjba, de néhány évvel később, 1803-ban a győri tankerület főigazgatójává lett, 1816-ban halt meg Pozsonyban. Rausch a Műegyetem e legkorábbi jogelőd intézményének első tanáraként és vezetőjeként sokat igyekezett tenni az Institutum Geometricum fejlesztése érdekében. Igyekezetét gyakran