Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

-62hogy a hallgatók között felosztható ösztöndíj összege az alapítás óta változatlan maradt. Félévenként négyszáz forint ösztöndíj szétosztására volt lehetőség, és igy аз egy-egy diákra jutó összeg messze elmaradt а II. József rendeletében említett, fejenkénti kétszáz forintos mérnöki ösztöndíjtól.

Itt kell megemlítenünk azt is, hogy a Makó Pál által kidolgozott eredeti tanterv és tantárgyfelosztás sem maradt érvényben sokáig. Miután II. József a Bölcsészeti Kar tanulmányi idejét három évre emelte fel, a Kar rendes, kötelező tantárgyai közé néhány újabb is bekerült, többek között a gyakorlati mértan, amelyet Rausch Ferenc a harmadéves bölcsészhallgatók részére adott elő. Ezek a tantervi változások, amelyekről

később még bővebben szólunk, viszont azt is eredményezték, hogy az Institutum Geometricumban oktatott tárgyak óraszáma áttételes módon ugyan, de mégiscsak csökkent.

Az 1791/92-es tanévre Rausch Ferencet, a gyakorlati matematika, vagy más néven a gyakorlati mértan professzorát, az Institutum Geometriáim vezetőjét választották a pesti Tudomány- egyetem rektorává. E magas beosztásban Rausch 1792 tavaszán elérkezettnek látta az időt arra, hogy rávegye a Helytartótanács illetékeseit, próbáljanak hathatós segitséget nyújtani a fejlődésében ugyancsak megrekedt intézetnek. Rausch kezdeményezése egészen új történeti körülmények között történt, II. József rendszerének bukása és az 1790/91-ез országgyűlés utáni országos felbuzdulás idején. Mielőtt azonban e körülményekkel foglalkoznánk, ismerkedjünk meg végre alaposabban Rausch Ferenccel, az intézet legelső tanárával, illetve vezetőjével.