Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

so Itt kell megjegyeznünk, még azt is, hogy bár az Institutum Geo- metricum 1850-ig az említett épületben volt található, a mérnökhallgatók természetesen más tárgyak hallgatására átjártak a Bölcsészeti Kar épületébe, a mai BLTE központi épületének helyén állt szemináriumba. Ezért említenek a források gyakran mérnökhallgatókat a Tudományegyetem épületében, de ebből a tényből nem következik, hogy az Institutum Geometricum székhelye a századforduló után megváltozott volna.

Az intézet válsága а XVIII. század végén. Reformkísérletek és változások 1806-ig

Láthattuk, hogy az első hazai mérnökképző intézet, megalakulásakor korának megfelelő színvonalon állt, legalábbis abban a leendő szervezeti formában, melyet az alapitó rendelet leirt. A kérdés csupán az volt, hogy a későbbiekben mennyire valósulnak meg az eredeti elképzelések? Biztositja-e a kormányzat az intézet sikeres működéséhez szükséges anyagi fedezetet és betartja-e azokat a rendelkezéseket, amelyek valóban e- lőmozdithatták az egyetemi szintű magyar mérnökképzést?

Mint már szó volt róla, az intézet megnyitásakor még minden rendjén valónak tűnt. Ürményi József, aki 178J nyarán királyi biztosként vizsgálta meg az Egyetem belső ügyeit, jelentésében teljes megelégedéssel nyilatkozott az Institutumról, melynek egyik vizsgáján is jelen volt, és a vizsgázók részéről kitűnő előmenetelt tapasztalt. д nyolcvanas évek középé—