Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

-50

1. Távolságmérés és magasságmérés, s a hegyek szintezése

2. A gazdasági jellegű mérések, tömegtan. és ürméréstan

3. Geodézia

4. A katonai méréstan a terep leírásával

5. Hidrotechnika, a kutak, malmok, hidak építésének, mocsarak lecsapolásának, töltések emelésének, stb. előadásával

6. Hidrotechnika, s a folyók szintezése

7. A mechanika elemei

8. Hajzoktatás, a térképek helyes elkészítéséhez.

A fenti tárgyak esetében az elméleti képzés mellett mindig gyakorlati oktatást is kell értenünk. A rendelet a gyakorlati képzést egyenrangúnak tartja az elméleti oktatással, s annak fontosságára, pl. a Buda és Pest környékén tartandó terepgyakorlatokra többször is felhívja a figyelmet.

Melléktárgyként a Mechanika és a Mezőgazdaság tan szerepel az utasításban, noha a Mechanikát az előző felsorolásban is megemlitik. E két tárgy hallgatása ugyan kötelező, de csupán "accessorie", azaz járulékosan, s kisebb óraszámban.

A tantárgyak tanévek szerinti felosztását és a konkrét tanrend elkészítését a rendelet a Bölcsészeti Kar igazgatójára bízza. Ez az egyetlen egy dolog, amelyben az igen részletes utasítás nem intézkedik, hanem időt hagy - a tanév megkezdéséig - a Karnak részletes tantárgyfelosztási javaslat, tanterv kidolgozására.

Fontos része a királyi rendeletnek végezetül az a cikkely is, amely a mérnöki szigorlatok bevezetéséről szól. A szigorla-