Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 36 vei csak a századfordulótól kezdve találkozunk, de az egyszerűség kedvéért a továbbiakban ezt az elnevezést használjuk.

A Helytartótanács az Egyetem felterjesztését csak 1781. novem, gü/

bér 15-én küldte tovább az udvarba, ahonnan viszont gyorsan érkezett érdemi válasz. II. József 1782. január 18-án kelt leiratában egyrészt pontosította a leendő oktatási intézmény létrehozásának célját, másrészt már részletes tervet küldött le az Egyetemhez véleményezésre, s arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanfolyamot még annak az évnek a második felében meg kívánja indítani. д leirat legfontosabb gondolata kétségkívül az a megállapítás, melyből kiderül, hogy az országnak és a törvényhatóságoknak olyan mérnökökre van szüksége, akik az egyszerű földmérésen kivül képesek folyókat szabályozni, csatornákat épitenl, mocsarakat lecsapolni, gátakat és malmokat készíteni, utakat és hidakat tervezni, valamint középületeket emelni. Ennek megfelelően tehát ezeknek a mérnököknek nem csupán a földméréshez kell érteni, hanem a matematikai tudományokat is kiválóan kell ismerniük. Az uralkodó tehát lényeges célként tűzi ki a leendő mérnökök korszerű tudományos elméleti képzését' is, s mint később látni fogjuk, ezt köti össze megfelelő gyakorlati oktatással. Ennek az elvnek kimondása nagyon lényeges, hiszen korábban az elméleti és gyakorlati ismeretek együttes megszerzésére nemigen volt lehetőség. Sok fiatal megfelelő földmérői gyakorlatra tehetett szert egj-egj kamarai mérnök mellett, de elméleti ismeretei alig voltak. Ugyanakkor bizonyos tanintézetekben, igy pl. a protestáns kollégiumokban, .vagy éppen a nagyszombati Egyetemen lehetőség