Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 37 volt színvonalas matematikai, fizikai ismeretek szerzésére, de ez a mérnöki gyakorlat ismerete nélkül használhatatlan tudás volt.

A királyi leirat melletti tervezet is utalt bizonyos korábbi kísérletekre, igy a szenei, illetve tatai Collegiumra, e- mellett hangsúlyozta, hogy a jobb eredmények elérése érdekében már a gimnáziumokban és az Akadémiákon is hatásosabban kell tanítani a matematikát és az alkalmazott matematikát. Az Egyetemhez leküldött részletes tervezetről a Bölcsészeti Karon ketten adtak szakvéleményt. Az egyik Rausch Ferenc, 1777 óta a gyakorlati mértan professzora, akinek a személye hirtelen fontossá válik, mivel ő adja elő azokat a tárgyakat, melyek a leendő Institutum Geometricum alapvető stúdiumai lesznek. A másik szakértői véleményt a már többször említett Makó Pál, a Kar i- gazgatója adta, ^ ^ s ezek alapján az Egyetemi Tanács 1782. február 19-én felterjesztette a Helytartótanácshoz javaslatait a tanfolyammal kapcsolatban. Mind Rausch, mind pedig Makó néhány hasznos észrevételt tett többek között az előzetes felvételi vizsgák, a tanszék felszerelésének kiegészítése és anyagi dotációja, az idegen nyelvek tanítása, s az új mérnöki ösztöndíjak tekintetében. Miután javaslataik szinte kivétel nélkül bekerültek a végleges rendelet szövegébe, ezért erre itt részletesebben nem térünk ki. A Tanulmányi Bizottság 1782. április 26-i ülésén foglalkozott a felterjesztéssel. Az ügy előadója egyébként az a Skerlecz Miklós volt, aki majd a kilencvenes évek elején a Kereskedelmi Országos Bizottságban tesz javaslatot a magyar ipar fejlesztésére. A Bizottság jelentése alapján