Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 35 nökök tudása, képzettsége is bizony gyakran hagyott kivánniva- lót maga után. Mindezek alapján joggal állíthatjuk, hogy az 1780-as évek legelején a szakképzett mérnökök iránti valóban rendkívül nagy igény már nem maradhatott kielégitetlen, sőt a kérdés megoldása állami beavatkozást igényelt. ^8/

A Műegyetem történetének korábbi feldolgozásában az olvasható, hogy 1780-ban maga az Egyetem tett javaslatot mérnöki tanfolyam felállítására. Az Egyetem kezdeményezésére azonban - az ebből az időszakból szerencsésen megmaradt egyetemi tanácsi iratanyagban ®°^ - semmilyen utalást találni nem lehet. Sokkal valószínűbb tehát, hogy a kezdeményezés Bécsből indult ki, nyilván a Ratio Sducationist is szerkesztők köréből. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az uralkodó már 1781 áprilisában kilátásba helyezte, hogy a továbbiakban a törvény- hatóságok már csak okleveles mérnököket alkalmazhatnak, illetve olyanokat, akik képzettségüket az Egyetemen igazolták. Gyakorlatilag az uralkodó felhívta az Egyetemet, hogy készítse el egy földmérő és vlzépitő mérnököket képző tanfolyam tervét.

Az Egyetem Tanácsa 1781. július 5-én foglalkozott a tervezett intézmény ügyével, s elkészítette a továbbképző tanfolyam megindításához szükséges intézkedések előzetes tervét. 62,/' A tanfolyam elnevezésével kapcsolatban az iratokban a legkülönbözőbb variációkat találhatjuk. Nevezik "Cursus repetitionis"-nak, tehát ismétlő tanfolyamnak, "Studium Geometricum"-nak, de "Re- petitio Geometriae"-nek, vagy egyszerűen "Cathedra Geometriae"- nek is. A később elterjedt - bár az intézet fennállása alatt következetesen sohasem használt - Institutum Geometricum név