Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
- 31 fizika tananyagát pedig tulajdonképpen csak kibővíti az új elnevezés, de a másik két új tanszék életre hivása jelzi az állam számára is hasznos, gyakorlati ismeretekkel rendelkező hallgatók képzésére való törekvést. A Ratio Educationis kibocsátásakor az Egyetemen reális irányú szakképzésről nem lehet beszélni, kifejezett mérnökképzésről tehát még nincs szó, csupán arról, hogy a hallgatóknak már lehetőségük van a mérnöki jellegű tudományok legfelsőbb szinten való elsajátítására. A karon az új tanszékek felállítása és tanárainak kinevezése u- tán a személyi feltételek már nagyjából biztosítottak a későbbi szakoktatás beindításához, viszont megoldatlanok még a tárgyi feltételek. A Ratio rendelkezései szerint 1777-ben a nagy- szombati Egyetemet Budára költöztették, a várba. A költözködés, az új székhelyen való berendezkedés gondot jelentett a városnak is és az egyetemnek is. 51/ A helyszűke miatt átalakítások, majd újabb és újabb épületek megszerzése vált 3züksé- S2/ gessé 1779 őszén, igy került az Egyetem használatába a budai uradalom egy dézsmaháza a várban, amely ezelőtt káptalani ház volt. Valószinüsithető, hogy ezt az épületet már ekkor a reál oktatás céljaira szánták, vagyis az alkalmazott matematikai tanszékének elhelyezésére. Az Institutum Geometricum felállítása ekkor még semmiképpen sem volt eldöntött tény, igy véleményünk szerint az épület megvásárlása nem tekinthető az 5*5/ intézet felállítása irányában tett lépésnek. A műszaki jellegű tárgyak oktatása természetesen elképzelhetetlen lett volna bizonyos műszerek, eszközök, rajzminták, s egyéb nélkülözhetetlen felszerelések nélkül. Maga a Ratio
