Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 32 Educationis is részletesen szól az egyetem gyűjteményeiről,

melyek között megemlíti a természetrajzi, fizikai és mechani- S4 /

kai gyűjteményt. Az alkalmazott matematika tanszékének felállítása után - melynek elnevezése egyébként bizonytalan, hiszen gyakran találkozhatunk a gyakorlati mértan /geometria practica/, vagy egyszerűen Cathedra Geometria címzéssel is - ezen tanszék mellett is kisebb szertár kezdett kialakulni. Az Egyetem műszaki gyűjteményeit vizsgálva, a kutató különböző véleményekkel találkozhat. A fizikai gyűjtemény - amely 1777-ben 62 darabból áll, M. Zemplén Jolán, szerint nem tekinthető túlságosan gazdagnak, s feltűnő a fizika egyes részterületeiről az eszközök teljes hiánya. A 44 darabból álló mechanikai gyűjtemény már teljesebbnek, s a kor színvonalán állónak számítható és a magas szintű mechanika oktatás lehetőségét sejteti.^5/ Az Egyetem 1781. évi felülvizsgálatáról készített jelentés mellékletében Horváth János, a fizika és mechanika professzora már 66 tételből álló mechanikai szertárat ir le, igy jelentős fejlődést tapasztalhatunk. Ugyanezen jelentésben találjuk a gyakorlati mértan tanszéke eszközeinek felsorolását. Eél évvel az Institutum felállítása előtt a tanszéknek még csupán 12 darabból álló gyűjteménye volt. Egy évtizeddel később, 1793- ban a neves angol természettudós, geológus Robert Townson öt hónapot tölt Magyarországon és megtekinti az Egyetem gyűjteményeit is. Véleményét röviden igy summázza: "A természettudományi eszközök és gépminták gyűjteménye elég jó, a természetraj- zí muzeum pedig ... Európának legkitűnőbb e nemű intézményei közé sorolható.*' Townson - aki szigorú kritikusa az általa Iá-