Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
-зо közvetlenül a Ratio kiadása előtti napokban, irt felterjesztésében, ^^ Örményi hasonló óéiból Íródott fogalmazványában is, A felállítandó új tanszékek között találjuk az alkalmazott matematika tanszéket, amelynek célja nagyobbrészt a jó építészek, földmérők és vízépitészek képzése leszs "... deni- que Cathedram Mathesis unióé adpllcatae, geometriáé proinde praotioae, geodesiae et architectúrae nec non hydroteohnioae pro formandis potissimum geometris et hydraulis ..." Maga az új tanügyi rendelkezés viszonylag kis terjedelemben foglalkozik az egyetemmel. Ennek oka nagyobbrészt az, hogy a királyi Akadémiákról korábban már részletesebben szól, s az Egyetem részben azokhoz hasonló feladatokat is ellátott, Ezen túlmenően a rendelet mégis leszögezi, hogy az Egyetem célja nem csupán az egyházi és világi hivatalok ellátására való felkészítés, hanem a magyar ifjúságnak a tudományok művelésére és a nemes törekvéseknek a hazában való terjesztésére nevelés. Ennek megfelelően szükséges, hogy az Egyetem messze felülmúlja a többi iskolát mind a tanárok számában, mind pedig a tantárgyak sokféleségében, ^°/ д továbbiakban a rendelkezés csupán felsorolja azokat a tanárokat, akik a Bölcsészeti karon újonnan felállított tanszékek anyagát fogják előadni. Ezek között találjuk a természetrajz, a mezőgazdaságtan, a kísérleti fizika és mechanika, a felsőbb matematika és témánk szempontjából legérdekesebbként az építészet, geodézia és hidrotechnika tanárát is, /"Doctorem Architecturae, Geodesiae et Hydro- technicae"/Mint tudjuk a felsőbb matematika, valamint a természetrajz tanszékének felállítása már korábban megtörtént, a
