Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 26 rendszerébe. Rendeletével tulajdonképpen a bécsi és más birodalmi egyetemek rendszeréhez igazította a nagyszombati Egyetem oktatási rendjét. A rendelet alapján, a bécsi Egyetemen egy esztendővel korábban bevezetett rendnek megfelelően, a Bölcsészeti tanfolyam idejét három évről két évre csökkentették. Témánk szempontjából azonban sokkal fontosabb, hogy a rendelet az oktatott tárgyak tematikáját is az előbbiek szerint módosította. Ettől kezdve a matematikai előadások keretében oktatták már a geometria, a trigonometria és épitészettan gyakorlati alkalmazását is. ' Ugyanekkor, pontosabban egy evvel később hozzák létre, szintén a Bölcsészeti Karon az úgynevezett repetensi intézményt. A matematikai repetensek tulajdonképpen különleges, az átlagosnál magasabb képzést nyertek, illetve nyerhettek e tanfolyamon matematikából s részben az alkalmazott matematikából, tehát bizonyos műszaki jellegű tudományokból. Azonnal le kell szögezni, hogy ez az intézmény elsősorban matematika tanárok képzésére volt hivatott, mégis e- gyéb lehetőség hiján néhány későbbi földmérő-, s térképrajzoló mérnök is itt folytatta tanulmányait. Az állami beavatkozás ebben az esetben jótékony hatású, hiszen az eléggé elmaradott jezsuita oktatási rendszert modernizálta s a kor követelményeihez igazította.

A tényleges ipari szakoktatást a század hatvanas, hetvenes éveiben még inkább a meglevő, hosszabb rövidebb ideig létező - korábban már emlitett - szakiskolák képviselték. A magyarországi szakember szükséglet azonban a század utolsó negyedében már sokkal nagyobb volt, hogysem a csekély befogadóképességű provin-