Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

2"

clális intézmények, vag? a viszonylag fejlett, da erősen össz- bírodalmí Jellegű - tehat nem hazai célokat szolgaló - szakiskolák az igényeket kielégíthetnék volna.

A szakoktatás bevezetésére utaló intézkedések a Bölcsészeti Karon a .jezsuita rend megszüntetése után

1773-ban Mária Terézia állami irányítás alá helyezte az ország egyetlen egyetemét. Ez a tény egyszerűsítette az állami neveléspolitika elképzeléseinek érvényesü>ését a magyar felső- oktatásban. A felvilágosult abszolutizmus politikusainak, Kau- nitznak, Sonnenfelsnek, s a nem utolsósorban a már emlitett Van Swletennek - koncepciója a továbbiakban már könnyebben volt alkalmazható a hazai viszonyokra. A hasznos és hasznosítható ismeretek oktatásának elve tért kellett hogy nyerjen a nagyszombati Egyetemen is. Ehhez természetesen meg kellett változtatni a Filozófia tanfolyam, tehát a Bölcsészeti Kar szerkezetét. A már korábban is sürgetett követelmény, hogy a matematika, de elsősorban a fizika oktatásában az elméleti fejtegetések helyett a gyakorlatra, a kísérletekre kell súlyt fektetni, most egyre inkább előtérbe került. Ugyanekkor megtörténik az első jelentősebb lépés a reál tudományok oktatásának megreformálására. A matematika oktatását 177^-ben kettéválasztják és létrehozzák a tiszta elemi matematika /mathesls elementáris púra/ és a felsőbb matematika /mathesis subllmlor/ katedráját. Az előbbire Dugonics András, mig az utóbbira Mitter-